A hatóságok ugyanis eddig is hivatkozhattak arra, hogy valaki a számára biztonságosnak tartott államon keresztül érkezett Magyarországra, a kérelmező pedig bizonyíthatta, ha másutt nem volt esélye ügyének tisztességes elbírálására. A jogszabály szerint az unió és az Európai Gazdasági térség, valamint az Amerikai Egyesült Államok halálbüntetést nem alkalmazó tagállamai, továbbá Kanada, Ausztrália és Új-Zéland tartozik e körbe. Az európai kontinensen ezeken kívül Svájc, Bosznia-Hercegovina és Koszovó a kabinet „elitklubjának” tagja.  A rendelet kimondja, a menekülők számára az uniós tagjelöltek is biztonságosnak számítanak, és ma Szerbia ebben a kategóriában van.

Csakhogy ott a menekültügyi ellátórendszer gyakorlatilag nem működik – hangsúlyozza a nemzetközi jogász. Ezt alátámasztandó elmondta: tavaly 16 ezer menekültstátus iránti kérelmet nyújtottak be, ezek közül 15 jutott el a meghallgatásig, és a szerb hatóságok hét személyt részesítettek nemzetközi védelemben. Hozzátette, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint 970 főt képesek befogadó állomásokon elhelyezni, miközben mára a nyolcvanezret is meghaladja azok száma, akik Szerbián keresztül érkeztek Magyarországra.

Szemforgatónak minősítette ugyanakkor Nagy Boldizsár a menedékjogról szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy az ő egyéni esetében a magyar állam által biztonságosnak tartott országban „nem volt lehetősége hatékony védelemre”. Szerinte ez azért aggályos, mert a kormány meg sem próbálja igazolni, hogy Szerbia miért olyan állam, ahol a menekülők hozzáférnek a menekültügyi egyezmény szerinti hatékony eljáráshoz.

A nemzetközi jogász emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelet ellentmond a keleti nyitás kormány által meghirdetett politikájának is. A biztonságos származási és harmadik országok listáján elfelejtették feltüntetni Dél-Koreát, Japánt és Kínát, és látványos, hogy nem szerepel a biztonságos harmadik országok között Törökország sem. Nagy Boldizsár úgy véli, ha Szerbia és Bosznia-Hercegovina belefér a sorba, a törököket sem kellene kizárni. Maga egyébként nem csodálkozna azon, ha például Japán diplomáciai csatornákon keresztül tiltakozna.

Nem szerencsés tehát Nagy Boldizsár szerint a teljes ázsiai és afrikai kontinensről, valamint Dél-Amerikáról is teljesen megfeledkezni. Miután ez a kormányrendelet egész Afrikáról azt mondja ki, hogy nem biztonságos országokból áll, ésszerű döntés lesz – véli –, ha az eritreai, a szudáni, a nigériai, a kongói menekülők hozzánk jönnek, nem is beszélve a Dél-Afrikai Köztársaságról. Úgy látja, ez a rendelet annak a következménye, hogy nincs már egyetlen hozzáértő diplomata sem a Külgazdasági és Külügyminisztériumban.