Az államfő a bajor fővárosban működő magyar főkonzulátus rendezvényén mondott ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy forradalmat kirobbantó követelések mind egyszerű és értelmes célokról szóltak.

A magyarok szabad választásokat akartak, és követelték az alapvető emberi és polgári szabadságjogok érvényesülését. Felelős kormányt, nemzeti önrendelkezést és egyenrangúságra épülő külpolitikát akartak, szocialista tervgazdaság helyett pedig megalapozott fejlődést és gyarapodást.

Fotó: Kovács Tamás / MTI

A magyarok 1956-ban olyan életre vágytak, amelyben a munkának értelme és eredménye, az egyénnek joga és szabadsága, a nemzetnek pedig másokkal egyenrangú, független jövője van - mutatott rá Áder János.

A mai magyarok '56 örökösei, „örökösei azoknak, akik nem felejtik az ellenforradalmi terror élére álló illegitim Kádár-kormány akkor elkövetett népellenes bűneit", de örökösei azoknak is, akik „a szabadság forradalmában nem a bosszú, hanem a békés országépítés lehetőségét látták" - tette hozzá a köztársasági elnök. „Forradalmunk már az első napon az újrakezdésről, a normális mederbe terelt életről szólt" – húzta alá.

A szovjet csapatok ugyan vérbe fojtották a szabadságharcot, de a forradalom ügye nem bukott el. „Szabadságszerető nemzetünk példája még a romok alól is azt üzente a világnak, hogy van remény" - hangsúlyozta Áder János. Ez a remény „történelemformáló erővé" vált, amely Európa újraegyesítése előtt is megnyitotta az utat", és visszaigazolta azt a szintén történelemformáló szolidaritást, amelyet Bajorország tanúsított a szovjet megszállás és a kádári ellenforradalom elől politikai menekültként emigrációba kényszerült magyarok iránt - emelte ki az államfő, aki egyben köszönetet mondott Bajorországnak és a német polgároknak a magyarok befogadásáért. Rámutatott: az a tény, hogy „az Európai Unió és a NATO tagjaként, az újraegyesült Németországban közösen emlékezhetünk meg 1956. október 23-áról, jelképes és valóságos értelemben is forradalmunk győzelmét jelenti".

Joachim Herrmann bajor belügyminiszter ünnepi köszöntőjében kiemelte: a bajor-magyar együttműködésnek évszázados hagyománya van, és egy „igaz európai sikertörténet". Ez mutatja például az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, amelynek tevékenysége az egységbe fejlődő "összenövő Európa" kiemelkedő jelképe. Az '56-os magyarok menekültek védelemre és új otthonra találtak Bajorországban, Magyarország pedig 1989-ben segített a keletnémet menekülteknek, amivel nemcsak Németország újraegyesítése, hanem Európa egysége felé is megnyitotta az utat - hangsúlyozta a bajor belügyminiszter.

Ezekben a napokban egészen más típusú menekülthullámról beszél Európa, de a bajorok és magyarok ebben az ügyben is egyetértenek - tette hozzá a Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa.

Közös meggyőződés, hogy a menekültáradatot korlátozni kell, és ismét érvényesíteni kell az Európai Unió menekültügyi szabályait, méghozzá valamennyi tagországban - húzta alá Joachim Herrmann.

Abban is teljes az egyetértés, hogy meg kell védeni az európai nemzetek identitását, önazonosságát - tette hozzá a bajor belügyminiszter, aki Áder János mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek is köszönetet mondott a jó kétoldalú együttműködésért. A nymphenburgi kastélyban (Schloss Nymphenburg) tartott megemlékezésen több százan vettek részt, köztük diplomaták, bajor politikusok és helyi magyarok.

Áder János csütörtökön kétnapos látogatást kezdett Münchenben. Pénteken megbeszélést folytat Horst Seehofer bajor miniszterelnökkel, a CSU elnökével.