A Kúria honlapján olvasható végzés szerint nem lehet népszavazást tartani az Együtt-PM által feltenni szándékozott kérdésről („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?"). A Népszabadság információi szerint az ellenzéki pártszövetség tovább keresi a jogi lehetőségeket arra, hogy az állampolgárok mondhassák ki a végső döntést a bővítési beruházásról.

Az Együtt-PM az orosz-magyar nukleáris együttműködésről szóló szerződés aláírása után nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazásra szánt kérdést. Akkori, és azóta is képviselt álláspontuk szerint megengedhetetlen, hogy egy ilyen, közpénzek ezermilliárdjait és az állampolgárok összességét érintő döntés titokban, két állami vezető magánalkujaként, a magyar parlamentet is csak utólag tájékoztatva szülessen meg, és a lépés kockázatait viselő lakosság véleményét valamilyen formában mindenképpen ki kell kérni az ügyről. Az ellenzék először Áder Jánoshoz fordult azt kérve, hogy az államfő ne írja alá a törvényt, iletve ő maga kezdeményezzen népszavazást, ám a köztársasági elnök meglehetősen cinikus, utóbb az elemzők által hamisnak minősített érveléssel utasította el a kérést. Áder úgy érvelt: „Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet.". Csakhogy a szerződés szövege éppen az államfő szignója után vált nemzetközi szerződéssé – vagyis az aláírásig még nem minősült annak –, ráadásul a köztársasági elnök a politikai vétő lehetőségével is élhetett volna, visszaküldve a parlamentnek a törvényt, ezt azonban semmiképen sem szolgálta volna a kampány kezdetén a paksi kérdést minden erővel elaltatni igyekvő Fidesz érdekeit.

A fenti előzmények után adta be a népszavazási kérdést az Együtt-PM a Nemzeti Választási Bizottsághoz, ám a testület februárban úgy döntött: mivel felvetés a Magyarország kormánya és az Oroszországi Föderáció kormánya közötti, a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényben beiktatott nemzetközi szerződésben foglalt egyes kötelezettségeket érinti (és az egyezmény érvényes, hatályos nemzetközi szerződésnek minősül), arról nem szavazhat a nép az új alkotmány szerint. „Érvényes és eredményes népszavazás az Egyezmény egészét érintve, az abban foglalt, ismertetett kötelezettségek (új atomerőmű blokkok építése, a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához nyújtott kölcsönszerződés megkötése) teljesítését akadályozná meg. A Nemzeti Választási Bizottság szerint a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazás eredményének csak az Egyezmény felmondásával tehetne eleget" - szögezte le friss végzésében az NVB álláspontját idézve Kúria.

Az ellenzéki pártszövetség felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az NVB döntése ellen, többek között arra hivatkozva, hogy a nukleáris együttműködés folytatására irányuló együttműködési megállapodásból (az Orbán-Putyin paktumnak a címe szerint ez a lényege) nem következik egyértelműen két új reaktorblokk felépítése, vagyis a népszavazás legfeljebb közvetve érintené a nemzetközi szerződés tárgyát. A Kúria azonban mostani döntésében magáévá tette az NVB álláspontját, kimondva a közvetlen kapcsolatot, és egyben kizárva a népszavazás lehetőségét.

Jávor Benedek a Népszabadság kérdésére úgy fogalmazott: elvben akár az AB-hez is fordulhatnának a kúriai végzés után, ám jó eséllyel ott is hasonló döntés születne. Ennek ellenére semmiképpen sem kívánják feladni az ügyet, mindenképpen megpróbálják megtalálni azt a jogi utat, amely az állampolgárok kezébe teszi az atomerőmű-bővítés sorsát. Most várhatóan megvizsgálják, meg lehet-e úgy fogalmazni egy esetleges újabb népszavazási kérdést, hogy a nemzetközi szerződésben foglaltakat nem érintve akadályozhassa meg a bővítést, illetve azt is, hogy az egyezmény és az ahhoz kapcsolódó finanszírozási szerződés beleütközik-e az alaptörvénynek az adósságnövelést tiltó passzusába – utóbbi esetben ugyanis alkotmányellenesség címén lehetne megtámadni a kontraktust.