A magyar korrupció megeszi az uniós pénzt

2009 és 2015 között jelentősen nőtt Magyarországon a korrupciós kockázat az uniós pályázatok odaítélésénél. A közbeszerzések 25-30 százalékánál egyáltalán nincs verseny, és a túlárazás esetenként eléri a 140 százalékot.

Az uniós közbeszerzési pályázatok csökkentik a versenyt és növelik a korrupciós kockázatokat – ez derült ki a Korrupciókutató Központ Budapest kutatásából, amelyet a központ igazgatója a Kopint-Tárki Zrt. és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös sajtótájékoztatóján ismertetett.

Magyarországon az összes közbeszerzési forrás 40-60 százaléka az uniótól származik. Az európai uniós közbeszerzéseknél magasabb a korrupciós kockázat, mint a magyar forrásból megvalósulóknál. Ahol túláraznak, ott ennek a mértéke a 140 százalékot is elérheti – ismerteti a kutatás eredményeit a privátbankár.hu.

2010-ben olyan közbeszerzési törvényt vezettek be, amely kevéssé transzparens. Az elmúlt időszakban 25-30 százalék volt azoknak a pályázatoknak az aránya, ahol egyáltalán nem volt verseny. Ahogyan telt az idő, úgy lett egyre inkább jellemző a versenytárs nélküli projektekben a túlárazás, amelynek mértéke egyes esetekben eléri a 140 százalékot.

A legfertőzöttebb az informatika és az ingatlan, illetve az üzleti szolgáltatások területe, az építőipari árakat azonban általában nem kalkulálják a valóságosnál lényegesen magasabbra. Az építőipari korrupció nem az árakban, hanem a pályázatok elnyerésében és a kartellben jelenik meg inkább.

Magyarország tavaly az Európai Unió 28 tagállama közül holtversenyben a 22-24. helyen végzett a korrupciós listán.

 

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.