A kormánynak sikerült: most már nagyon félünk a menekültektől
Arra a kérdésre, hogy az embereknek mi jut elsőként eszébe a „félelem" szóról, a legtöbben nem politikai válaszokat adtak, ám a 2015 végére kialakult légkört jól jellemzi, hogy 23 százalék a terrortámadásokra, a migránsokra asszociált. Ez az aggodalom szinte politikai hovatartozástól függetlenül uralja a közhangulatot: még a menekültekkel leginkább empatikus DK-s szavazók körében is az ilyen reakciók voltak a leggyakoribbak.
A kormányzati kampány a jelek szerint elérte a hatását: a félelem és a bevándorlás fogalmát annak ellenére tartósan összekapcsolják az állampolgárok, hogy jelentős számban már hónapok óta nincsenek migránsok Magyarországon.
A rendőrök munkájával elégedettek
A Magyarországon átutazó menekültekkel foglalkozók tevékenysége kapcsán a közvélemény leginkább a rendőrök munkájáról nyilatkozott elismerően, míg a baloldal és az Egyesült Államok szerepével sokan elégedetlenek. A magyar kormány megítélése az ősz eleje óta e szempontból is javult, miközben a civil szervezeteké és Németországé valamelyest romlott.
A közvélemény november végén valamivel még nagyobb ellenszenvvel tekint a menekültekre, még nagyobb arányban gondolja őket agresszívnak és követelődzőnek, mint szeptember közepén. E tekintetben a pártok támogatói közötti sorrend nem változott: a migránsoktól legfőképpen idegenkedő Jobbik- és Fidesz-szavazóktól a középen lévő szocialista és bizonytalan választókon át a menekültekkel leginkább empatikus kispárti baloldali szavazókig terjed a skála.
Sokan összemossák a migránsokat a terroristákkal
A kormányzati és általában a jobboldali kommunikáció kulcseleme, hogy egyértelmű összefüggést sugall a terrorizmus erősödése és a menekülthullám között. Ezt a magyar társadalom többsége elfogadja. A szocialista párt erősen szűkülő tábora ebben a kérdésben közelebb áll a jobboldalhoz, mint a DK fémjelezte menekültbarát blokkhoz.
Beérni látszik a kormányzati propagandának a terrortámadások elkövetőit a migránsokkal azonosító üzenete is: a többség maga is hajlamossá vált effajta összemosásra.
Ami a menekültekkel való bánásmódot illeti, a mérsékelt többség helyesli az „emberséges" eljárást, bár jóval szélesebb támogatást élvező nézet, hogy börtönbüntetéssel kellene sújtani az illegális határátlépőket. Az egészségügyi kockázatra utaló állításokat pedig szinte teljes egyetértés övezi. A menekültek befogadásának esetleges pozitívumait a válaszadók elsöprő többsége nemcsak nem látja, hanem egyenesen tiltakozik is az ellen, hogy lennének ilyenek.
A kvóta nem tetszik, a kerítés annál inkább
Az igazi kérdés a társadalom számára egyre kevésbé az, hogy támogatják-e a kormány menekültpolitikáját (abban nagyon széles a konszenzus), hanem inkább az, hogy a menekültek távol tartására milyen eszközök megengedhetők.
A kormányzati kommunikáció sikerének leglátványosabb bizonyítéka az uniós kvótákkal szembeni ellenérzés látványos megugrása. Szeptemberben az EU kvótajavaslata még egyenlő arányban osztotta meg a közönséget, novemberben viszont már az elsöprő többség ellenezte azt. A fordulat mértékét jelzi, hogy míg ősz elején a Fidesz tábora is megosztott volt a kérdésben, körükben – nyilván az aláírásgyűjtésnek is köszönhetően –, novemberben már kétszer annyian ellenezték, mint ahányan támogatták a menekültek országok közötti központi elosztását.
A kerítés támogatottsága is hasonló, mint a kvótáé. Sőt az elmozdulás ebben a témában is jóval nagyobb, mint ami az általános közhangulati változásból következne: a szeptemberi 68 helyett novemberben már a teljes népesség 87 százaléka értett egyet a fizikai határzár létesítésével.
Az összeesküvés-elméletek is népszerűek
A nyugtalansággal teli társadalom táptalaja az összeesküvés-elméleteknek. Amikor a Medián kérdezőbiztosai azt tudakolták, hogy a válaszadók szerint elsősorban minek tulajdonítható, hogy ugrásszerűen megnőtt a menekültek száma, a három felkínált lehetőség közül 37 százalék választotta azt, hogy „bizonyos személyek, érdekcsoportok vagy országok szervezik, támogatják" (ugyanennyien magyarázták a jelenséget polgárháborúval, az Iszlám Állam terrorjával, míg 18 százalék a terjedő szegénységgel, éhínséggel). További 26 százalék vélekedett úgy, hogy valamilyen külső mozgatóerő van a menekülthullám mögött, vagyis a magyarok abszolút többsége (összesen 53 százalék) hajlamos hitelt adni ilyen-olyan konspirációs teóriáknak.
Közülük a legtöbben a legnagyobb „háttérhatalmat", az Egyesült Államokat gyanúsítják, de szép számmal emlegették a zsidókat, Izraelt, Soros Györgyöt, akár képtelen kombinációkban, mint amilyen „Izrael és az Iszlám Állam". A jobbikosok az átlagnál is gyakrabban vélnek sötét mozgatóerőket látni a háttérben, de a baloldal és különösen az MSZP szavazói sem mentesek például az Amerika-ellenes összeesküvés-elméletektől.
