A kormány mégis enged a norvégoknak
Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a norvég alapok működésével kapcsolatban először – még az év elején – a norvég kormány jelzett problémát. Akkor elsősorban azt kifogásolták, hogy az Orbán-kabinet konzultáció nélkül szervezte át a pénzosztást, és a kapcsolattartás (egyedüliként a támogatott országok közül) a kormányzaton kívülre került, ami miatt 36 milliárd forintnyi támogatási keret kifizetése vált kétségessé. A mostani lépés ezt a kifogást próbálja kezelni.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkár már június 12-én a norvég féllel Brüsszelben folytatott egyeztetést követően úgy nyilatkozott, hogy a kormány elfogadja Norvégia álláspontját a kormány felügyelete alatt álló kilenc program esetében, és a központi államigazgatáson belül, konkrétan a Miniszterelnökségen látja el a kabinethez tartozó programok nemzeti kapcsolattartói feladatait. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy a norvég civil alapról nem közeledtek az álláspontok.
A Miniszterelnökség az MTI érdeklődésére közölte: a kormányrendelet módosítása a norvég fél észrevételeinek figyelembevételével történt, és a jövőbeni tárgyalásokra való felkészülést szolgálja. Jogi szabályozás útján is olyan helyzetet kíván teremteni a magyar kormány, hogy a következő tárgyalásokon a norvég partner a lehető legnagyobb nyitottságot lássa a magyar fél részéről. Ez a szándék ugyanakkor a jelek szerint a civileknek szánt támogatásokra nem terjed ki. A Miniszterelnökség közlése szerint július végén azért nem került sor a tervezett újabb egyeztetésre Budapesten, mert a norvég fél addig nem kíván tovább tárgyalni a norvég alapokról, amíg a Kehi-vizsgálatot a magyar hatóság nem függeszti fel.