A kormány átalakítja a doktori képzést
Az államtitkár szerint sok oka lehet annak, hogy egy doktorandusz nem jut el a képzés végéig. Az egyik, hogy úgy tűnik, a tudományterületek jelentős részében a jelenlegi három év rövidnek bizonyul értékelhető, megvédhető eredmények felmutatásához, de sok esetben nem megfelelőek a képzőhelyek által biztosított feltételek, nagy a hallgatók, témavezetők leterheltsége, az ösztöndíj pedig sok esetben nem versenyképes a kezdő diplomások jövedelmével.
Palkovics László kitért rá, hogy a doktori képzés változásával kapcsolatos tervek a felsőoktatás átalakításának részeként, október 10-én kerülhetnek a kormány elé.
Elmondta: az elképzelések szerint a képzés ideje a jelenlegi három helyett 2+2+1 év lenne. A hallgatók az első két évben tanulnák a kötelezően teljesítendő tárgyakat, utána a doktori szigorlatot helyettesítő komplett vizsgát tennének. A következő két évben már doktorjelöltként, állami ösztöndíjjal a disszertációra készülnének, az utolsó egy évben pedig ösztöndíj nélkül, egy vállalatnál, vagy egyetemen elhelyezkedve véglegesítenék azt.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a doktoranduszok európai viszonylatban is alacsony, valamivel több, mint 100 ezer forintos havi ösztöndíját az első két évre vonatkozóan 50 százalékkal, a következő kettőben az eredeti összeg kétszeresére emelnék.
Palkovics László fontosnak nevezte a doktori iskolák egységes szabály- és minőségbiztosítási rendszerének kialakítását, valamint azt is, hogy a jó képességű hallgatóknak már a mesterképzésben, sőt a középiskolákban megkezdjék a tudományos kutatói munka felé orientálását.
A Doktoranduszok Országos Szövetségének Nyári Táborában 150 hazai és határon túli doktorandusz vesz részt, akik a három nap folyamán a doktori képzést érintő tervezett változásokról folytatnak eszmecserét, és tájékozódnak a képzésben rejlő lehetőségekről.
