Az emberi jogi bíróság azt mondta ki, hogy a magyar bíróságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogot, amikor az Index kiadóját és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületét tették felelőssé egy cikk alatt megjelent hozzászólásokért.

A helyzet azonban ennél bonyolultabb, hiszen a nagykamara – a strasbourgi másodfok – tavaly egy észt internetes portál ügyében ezzel ellentétes döntést hozott. A bírák akkor arra a következtetésre jutottak, hogy az online lap a hozzászólásokért felelősséggel tartozik, és akkor sem mentesül ez alól, ha a kommenteket a sértett fél felszólítására azonnal törli.

Magyar Gábor szerint a két ítélet között csak látszólagos az ellentmondás. A Delfi nevű portál még 2006-ban tette közzé, hogy az egyik észt hajózási társaság törölte egy járatát, ami akkora felháborodást váltott ki, hogy valaki a cég vezetőjét kazánban látta volna szívesen, más meg a megölését szorgalmazta. A hazai ügyben viszont – amelynek érintettje egy ingatlanforgalmazásra szakosodott vállalkozás – ilyen szélsőséges vélemények nem jelentek meg, ami jelentős különbség – véli az ügyvéd.

Az emberi jogi bíróság azt igyekezett tisztázni, hogy miként teremthető egyensúly a véleménynyilvánítás szabadsága és mások jó hírnévhez fűződő jogának védelme között.

Magyar leszögezte: mindebből az internetes portálok fontos következtetéseket vonhatnak le. Az egyik, hogy a bejegyzések előzetes szűrése – moderálása – általában nem követelhető meg. A másik, hogy a kifogásolt kommentben érintett félnek előbb a tartalomszolgáltatónál kell kezdeményeznie a törlést, mielőtt bírói úton akarna elégtételt venni. Az ügyvéd szerint ilyenkor azt is mérlegelni lehet, egy hozzászólás valóban alkalmas-e arra, hogy bárki – esetleg egy vitatható kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozás – jogos érdekeit sértse.

Nem tehetik meg viszont a tartalomszolgáltatók, hogy a bejegyzésekkel egyáltalán nem foglalkoznak, és a irományokat csak akkor távolítják el a honlapjukról, ha arra kifejezetten felszólítást kapnak – hangsúlyozza Magyar. Álláspontja szerint a gyűlöletkeltő – például antiszemita, rasszista nézeteket terjesztő –, illetve a kifejezetten mások testi épsége vagy élete elleni támadásra irányuló felhívást tartalmazó kommenteket azonnal törölni kell.

A két, egymással első pillantásra szembemenő verdikt pontosan erre figyelmeztet – tette hozzá. Amikor valaki egy cégvezető kinyírását emlegeti – magyarázza –, az biztosan elfogadhatatlan, miközben egy vállalkozás üzleti jó hírnevének csorbítására alkalmas bejegyzés már egészen más megítélés alá esik. Szerinte ugyanez a helyzet politikusok esetén is: bejelentés nélkül moderálni kell, ha valaki egy közszereplő elleni erőszakos támadásra uszít, de önmagában az adott személyt súlyosan minősítő jelzők alkalmazása nem ad okot a beavatkozásra.