A fölmérést a Jobb Veled a Világ Alapítvány kezdeményezésre az ELTE Pozitív Pszichológiai Laboratóriumának vezetője, Oláh Attila professzor és munkatársai végezték. Országszerte 737 településről több mint ötezren töltötték ki azt a 67 kérdésből álló tesztet, amelyre a kutatók arra keresték a választ, ki, mennyire boldog, azaz mennyire ügyesen képes úrrá lenni a stressz helyzeteken, milyen a mentális egészsége, milyen örömteremtő technikái vannak. A felmérésre vállalkozók átlagéletkora 40,6 év volt.

A boldogságszintet több általánosítható kategória határozza meg – magyarázta újságíróknak Oláh Attila, hozzátette: a felmérésben használt kérdésekkel mérték az ember érzelmi, szociális, pszichológiai, spirituális jólétét, az ember jóllétét, amelyek egyenként több tucatnyi apró részletből állnak össze.

A vizsgálatuk alapján a magyar boldog ember nő, aki a Dunántúlon él, valószínűleg kisebb településen, diplomás, 30 és 50 év közötti, családos, négy vagy annál több gyereke van, erős a megküzdő-, és fejlett a boldogságteremtő képessége van. A legkevésbé boldog férfi, észak-magyarországi településen lakik vagy a fővárosban, nyolc általánosa van, több mint 50 éves, magányos, gyermektelen, munkanélküli, gyenge a stresszel szembeni megküzdő képessége, nincs pozitív jövőképe.

Oláh Attila professzor szerint a boldogság érzésének alapja a pozitív érzések dominanciája, amibe erősen belekeveredik az öröm is, sőt sokan szinonimaként használják állapotuk leírására. Csakhogy utóbbi mindig aktuális lereagálása egy hatásnak, míg a boldogság tartósabban áll fenn, azaz egy pozitív élményfolyam. Annak megélése, hogy "minden összejött". Egészen addig tart, amíg intenzív, és sorozatos negatív élmények háttérbe nem szorítják.

A professzor szerint maga a boldogság nem állítható elő, de az eléréséhez szükséges pozitív élmények megélésére tudatosan törekedhetünk, és törekednünk is kell.

A boldogságteremtés technikája elsajátítható – erről Bagdi Bella személyiségfejlesztő tréner, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke beszélt. Elmondta azt is, hogy országszerte 200 úgynevezett boldogságklubjuk van, ahol abban segítenek az embereknek, hogy miként teremthetik meg önmaguk számára a boldogságot. Hogyan küzdjenek meg a nehézségeikkel, és milyen technikával élhetik át minél hosszabban a pozitív élményeket.

Az ENSZ Svájcban készítteti el minden évben a világ legboldogabb nemzeteinek listáját. A boldogságkutatásban 158 ország népességét vizsgálták, többek között mérték az elégedettséget, az életmódot, de a vizsgálat kiterjedt a szabadság megélésére, a szociális támogatásokra, az egészségre is. A legboldogabb ország Dánia és az élen még további olyan országok vannak, mint Izland, Norvégia, Kanada. Magyarország továbbra is a lista második felében, ott is a vége felé kap helyett. Hazánk csak Ukrajnát, Portugáliát, Oroszországot, Szlovákiát és Bulgáriát előzi meg.