Az állami ünnepségsorozat kezdetén, az ünnepélyes zászlófelvonáson a közjogi méltóságok közül egyedül Kövér László házelnök volt jelen a Kossuth-téren, beszédek itt nem hangzottak el.

Ünnepélyes zászlófelvonás a Kossuth téren Máthé Zoltán / MTI

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke az 56-osok terén koszorúzott és sajtónyilatkozatot tett, ebben azt a felfedezését osztotta meg a sajtó nyilvánosságával, hogy a szabadság mit sem ér jólét nélkül, és ez – szabadság és jólét – 1956 üzenete is, amelyből egyelőre csak a szabadság valósult meg, ezért a DK most „a reménytelenségben élőknek” kíván új politikai alternatívát nyújtani.

Az ország második legnagyobb városában, Debrecenben Kósa Lajos, az egykori polgármester és jelenlegi Fidesz-frakcióvezető mutatta ki a folytonosságot a menekültválság és a forradalom között, a feladat Kolumbusz tojásának bizonyult: 1956-ban is megvédtük az országunkat, és most is jól megvédjük – mondta.

Ezt kéne túldobnia a másik kormánypárti frakcióvezetőnek, Harrach Péternek Szobon. Az MTI tudósítása alapján meg is találta a csodafegyvert a KDNP-s politikus: szuverenitásunkért harcoltunk akkor is, és mint ezernyi kormányzati kommentárból tudjuk, ma is ez forog kockán. Az MTI tudósítása szerint a fiatalokat külön is megkérte a frakcióvezető a forradalom tiszta üzenetének átélésére, ezúton mi is szeretnénk a cikkünket olvasó fiatalokat felszólítani erre.

Lázár János régi vitát elevenített föl, amikor arra jutott Hódmezővásárhelyen, hogy elmaradt az igazságszolgáltatás az 56-ban elkövetett bűnök ügyében. Schmidt Mária jubileumi '56-os kormánybiztos ezúttal együtt tudott gondolkodni Lázárral, úgy látta, hogy már nagyon sok mindent tudunk 1956-ról, de sok más mindent még nem, főleg a tettesek vonatkozásában, az ő kutatásukra kívánná ösztönözni a történészszakmát a jövőre esedékes emlékév, amelynek „a büszkeségről, a magyarságról, a szabadságról, a hazaszeretetről és a nemzeti függetlenségről kell szólnia”.

Varga Mihály lényegében lemásolja a koránkelő Kósát: Magyarország akkor is önvédelmet folytatott, ma is azt teszi, akkori ellenfelünk a diktatúra volt, a mai a tehetetlenség, amellyel a cselekvőkész kormány szembeszáll. Ezzel '56 le volt tudva, innentől már az jött, ami szokott, hogy a magyar emberek és Európa népei minket támogatnak, mert nem akarják, hogy százezerszám, milliószám érkezzenek ide a migránsok, és bátran vállaljuk a küzdelmet is ügyünkért. Dicséretes, hogy senki nem csinál úgy, mintha '56 csak egy egész kicsit is érdekelné.

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke úgy látja, hogy „1956 mindenkié, 1956 hőse, a nemrég elhunyt Göncz Árpád is mindenkié, és a magyar szabadság is mindenkié”, nem szabad ezeket kisajátítani, és az Együtt a józanság, a középutasság útján járva arra is törekszik, hogy megakadályozza az efféle kisajátítási kísérleteket. Szigetvári szerint a szabadság ügye ma rosszul áll Magyarországon. Szél Bernadett, az LMP társelnöke – Kéthly Anna példájából kiindulva – az '56-ban fontos szerepet játszó, vagy névtelen, de a forradalom oldalára álló nők szerepét emelte ki és figyelmeztetett, hogy a történelmet is férfiak történeteként szoktuk elbeszélni és ez összefügg azzal, hogy ma sem kapják meg ugyanazt a megbecsülést munkájukért.

Karácsony Gergely zuglói polgármester Szigetvári Viktorhoz hasonlóan a sokszínű '56 kisajátításának kísérletéről beszélt, továbbá arról, hogy a létező baloldal még nem számolt le végleg a Kádár-rendszerrel, míg a jobboldal épp azt nem tudja '56-nak megbocsátani, hogy szocialista karakterű volt. Ma szerinte, sajnálatos módon, az 56-os politikai hagyomány nem orientál bennünket, „a köztársaság halott". Ugyanakkor nem szabad feladni a reményt, hogy a zsarnoksággal meghátrál ellenfeleinek erkölcsi ereje előtt.