A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) bibliai és emberi meggyőződése, hogy a Föld Istené, azt egyik nemzet sem sajátíthatja ki kizárólagos használatra, és az általa kormányozott területet nem zárhatja el egyetlen oltalmat, segítséget kérő elől sem – hangsúlyozza az a közlemény, amelyet az Iványi Gábor lelkész vezetésével működő felekezet adott ki a „bevándorlásról és a terrorizmusról” szóló úgynevezett nemzeti konzultáció kapcsán.

A Biblia ismert szereplői mind megkóstolták a bevándorlás, az idegen földön való oltalomkeresés nehézségeit – emlékeztet az Iványi Gábor vezetésévele működő egyház Kocsis Zoltán / Népszabadság

Elfogadhatatlannak tartanák, ha Magyarország – szemben a zsidó-keresztény-humanista etikai alapon szerveződött Európai Unióval, amelynek hazánk teljes jogú tagja – a szülőföldjüket bármiféle fenyegetettség miatt elhagyni kényszerülőket elutasítaná, megélhetési bevándorlóként vagy terroristagyanús személyekként bélyegezné meg.

A MET meggyőződése: Európának és általában a fejlettebb, erősebb nemzeteknek felelősségük van abban, hogy milyen emberiességi viszonyok alakulnak ki azokban az országokban, amelyek természeti kincseikkel és emberi munkaerejükkel oly hosszú időn át (kényszerből vagy szabad akaratból) hozzájárultak a civilizált nyugat megerősödéséhez és meggazdagodásához.

Meggyőződése továbbá, hogy „a magyar családok és a születendő gyermekek támogatása” nem állhat szemben a segítségre szorulók iránti szolidaritással. Már csak azért sem, mert ezt az együttműködést az EU anyagilag is kiemelten támogatja.

A közlemény szerint az unió menekültekkel kapcsolatos támogatási rendszere méltányos, hazánkra nem ró elhordozhatatlan terhet: abban részt venni nemes, Istennek tetsző cselekedet.

A Biblia ismert szereplői, Ábrahám, Izrael, József, a pátriárkák és leszármazottaik, Mózes, Dávid, a próféták népe, Jézus, Pál mind megkóstolták a bevándorlás, az idegen földön való oltalomkeresés nehézségeit.

Fontos megemlíteni, hogy mára immáron olyan magyarok millióit fogadták, fogadják be Európában és világszerte, akik történelmi vagy gazdasági okokból kényszerültek elhagyni az országot.

Magyarország nem zártkert vagy magánterület. Mi, magyarok pedig vendégszerető és együtt érző nép vagyunk. Ezért Istentől kapott felelősséggel és az általános emberi humánum iránti elkötelezettségünkkel a menedéket keresők tisztességes támogatása és segítése mellett állunk ki, és ezt várjuk országunk vezetőitől is – zárul a MET közleménye.

A közelmúltban lapunk körkérdéssel fordult a nagy keresztény egyházak vezetőihez, kérve, fejtsék ki álláspontjukat a „nemzeti konzultációról”. A tizenhárom megkeresett katolikus méltóság közül csak ketten reagáltak, érdemi választ nem kaptunk.

A Bulányi György (1919–2010) által alapított Bokor katolikus bázisközösségi mozgalom viszont hasonló tartalmú állásfoglalást tett közzé, mint Iványi Gábor egyháza.

„Tanúságot téve a jézusi irgalmasságról, támogatjuk a hazájukból elüldözött és menekülni kényszerült emberek befogadását, mert a problémák megoldását keresztényként és emberként is csak a keresztényi szeretet és humánum szellemében látjuk megoldhatónak” – hívja fel a figyelmet a Bokor közösség nyilatkozata.

Más aktuális kérdésekről szólva a katolikus mozgalom – tanúságot téve a jézusi ellenségszeretetről – ellenzi, hogy magyar katonák menjenek bármely ország vagy szervezet ellen: a béke megteremtésére és az erőszak megszüntetésére a közösség tagjai alkalmatlannak tartják a katonaság intézményét.

A jézusi erőszakmentességről tanúságot téve a Bokor továbbra sem támogatja a halálbüntetés bevezetését, de ennek felvetését sem, mert az állami erőszak nem tompítja, hanem fokozza a gyűlölet elharapódzását, és lehetetlenné teszi a bűnös megtérését.