Csizmadia László mutatja a nyílt levelet, mellette Fricz Tamás Beliczay László / MTI

„Azért fordulunk most önhöz ezzel a levéllel – írják az USA elnökének –, mert a CÖF tagjai közül is egyre többen fejezik ki aggodalmukat az amerikai kormányzat, illetve közvélemény Magyarországgal kapcsolatos megnyilvánulásai kapcsán, pedig országunk mindig szövetségesként gondolt az Amerikai Egyesült Államokra.”

A CÖF tisztelete kinyilvánítása mellett is úgy gondolja, hogy „a köztudomásúan és elfogultan Orbán-ellenes Charles Gati politológus professzor sem tévedhetetlen”, ezért azt üzenik, ő sem mondhatja meg, hogy mi jó a magyaroknak, és az USA elnökének mit kell tennie a magyarok ellen. A CÖF szerint negatívan befolyásolják egymás megértését a sajtón keresztül megfogalmazott kritikák és támadások, amelyek a magyarországi körülmények félreértéséből vagy tudatos félremagyarázásokból fakadnak.

A levél végén leszögezik, hogy a magyar civil társadalom „egy tapodtat sem kíván eltávolodni nyugati szövetségeseitől”, szeretettel várják az USA új nagykövetét, és azt is leszögezik, hogy „országaink vezetőinek személyes találkozása lehetne a legmegfelelőbb forma a kölcsönös bizalom és elkötelezettség megerősítésére.”

A levél aláírói ezután az USA nagykövetségére siettek, hogy a Barack Obamának írt üzenetet átadják a követség ügyvivőjének. Az amerikaiak előzőleg jelezték, nyitott kapukkal várják őket, menjenek nyugodtan.

Csizmadia László, a CÖF elnöke a Gellért Szállóban megtartott sajtótájékoztatón felvetette azt a kérdést, hogy vajon egy civil szervezet bármely közép-európai országból írhat-e nyílt levelet az USA elnökének, és ezt mennyire kell komolyan venni. – Úgy gondoljuk – adta meg saját magának a választ –, hogy az USA mindig is a demokrácia zászlóshajója volt, a levél eljut az elnökhöz, és választ is kapunk rá.

Fricz Tamás politológus, a CÖF alapító szóvivője arról beszélt, hogy a két ország a szabadság és a függetlenség hazája, ezért is meglepő, hogy az USA szankciókat szorgalmaz Magyarország ellen az EU részéről, arra hivatkozva, hogy sérült a sajtószabadság és az alkotmányosság. Elfogadhatatlan, mondta Fricz, hogy egy szabadságszerető nép sajtója is fellép ellenünk. Hogy van-e nálunk szabadság, az a mi dolgunk, nem az USA dönti el. Azt kérjük, hogy ne csak a magyar származású, de a magyar kormányt láthatóan gyűlölő Charles Gati véleményét hallgassák meg, kérjék ki a mi véleményünket is, amikor Magyarországról írnak. Magyarország nem Észak-Korea és nem Kuba, fejezzék be a szankciókkal való fenyegetést. Magyarország egy új modellekkel kísérletező állam, amiről az amerikai lapok azt írnak, amit akarnak. De vegyék figyelembe a hazai civilek véleményét is, ne csak a magyar liberális álláspontok érvényesüljenek.

A másik szóvivő, ifjabb Lomnici Zoltán arról szólt, hogy miután már az amerikai kormányzat részéről is érték bírálatok Magyarországot, ennek közjogi következményei is vannak, hiszen a magyar alkotmányosságot ért nyílt támadásoknak is szemtanúi lehettünk. – Magyarország és az USA nemcsak politikai, de katonai szövetségesek is – mondta Lomnici, és hozzátette: – Az ilyen szövetségesi lépések mély undort váltanak ki az emberekből. A szóvivő abban bízik, hogy ha létrejön a jobb megértés a két ország között, „az ellenszenv, ami most tapasztalható az USA-val szemben, mérséklődni fog.”

A sajtótájékoztató végén szendvicseket és kávét szolgáltak fel. Bizonyára az amerikai és a magyar nép közti „feszültségeket” óhajtották csökkenteni azzal, hogy Coca-Colát is tettek a szervizasztalra. Kérdés a sajtó részéről nem hangzott el, a CÖF vezetői elautóztak az amerikai nagykövetségre.