A szobor létrehozása és üzenete nem rögtönzés, hanem évek óta tartó folyamat eredménye - írja a Hetek. Éppen ezért az alacsonyabb rangú kormányzati politikusoknak alig van mozgásterük, hogy a szoborra felháborodó, a holokauszt emlékév bojkottjával fenyegető Mazsihiszt leszereljék. Ráadásul az utóbbi szervezetben identitásképző erő lett a kormánnyal szembeni ellenállás.

A Hetek értesülései szerint neves, többnyire baloldalinak tartott magyar történészek egy meglepő pert terveznek. Népirtásban való részvétel miatt Horthy Miklós elleni eljárást folytatnának le, mert úgy vélik, hogy a hidegháború kitörése és Sztálin szeszélyének köszönhetően úszhatta meg a néhai kormányzó a személyes felelősségre vonást. Az eljátszott per időpontja még nem eldöntött, de szóba került, hogy március második felében (a kormány által tervezett szoboravatás időpontjában) citálnák a „bíróság” elé az egykori politikust, ami nyilván tudatos fricskája lenne a kormány emlékezetpolitikájának, amely 1944. március 19-ét, a német megszállást tartja fordulópontnak Magyarország történelmében. Ha a történészekből álló bíróság kimondja, hogy Horthy bűnös népirtásban, és a bűncselekmények egy része a német megszállás előtti időszakokban is megtörtént, akkor a Fidesz–KDNP kétharmados szavazataival elfogadott alaptörvény történetfilozófiáját érné súlyos támadás.

A március nemcsak emiatt lehet rázós a kormánynak, hanem mert a „Magyarországon újjáéledt antiszemitizmus elleni tiltakozás és harc” részeként az Európai Rabbinikus Központ is e hónapban rendezi közgyűlését Budapesten. A konferencia, amelyet a magyar kormánnyal együttműködve szerveznek meg, március 24–25-én lesz, és Európa minden részéből rabbik százai vesznek részt rajta. Ha addigra nem sikerül a kormánynak megállapodnia a magyar zsidóság prominenseivel, akkor súlyos nemzetközi botrányt okozhatna, ha a hazánkba érkező rabbik egyebek mellett tiltakoznának a Szabadság téri emlékmű ellen, és szolidaritásukat fejeznék ki a Mazsihisz holokauszt emlékévvel kapcsolatos bojkottja mellett. 

Egy, a Fidesz kultúrpolitikájára rálátó kormánypárti politikus szerint a szobor-ügy azért kegyetlenül nehéz, mert az emlékmű a miniszterelnök szívügye. Pontosabban – idézzük – „ez Viktor fejlövése, ezért nem lehet hátrálni”. A Hetek forrása azt magyarázta, hogy a Fidesz vezetőinek egy részét hidegen hagyja a historikus politizálás, de mivel a „Főnök” (egyebek mellett így nevezik Orbán Viktort egymás között) számára fontos kérdés, ezért Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Rogán Antal, az engedélyt kiadó V. kerületi polgármester, a Fidesz frakcióvezetője is beleállt az ügybe. (Erről itt olvashat bővebben - A Szerk.)

Orbán Viktor egyébként beszélt a kormány és a zsidóság közötti konfliktusról egy belső, zártkörű fórumon. A Magyarország Barátai Alapítvány tanácskozásának nem publikus részében a kormánnyal szimpatizáló személyiségek előtt a miniszterelnök-pártelnök vázolta, hogy milyen konfliktusokra számít amerikai–magyar, német–magyar, illetve a magyar jobboldal vs. zsidóság reláció­kban. Ez utóbbiról elmondta, hogy a magyar zsidóság egy része baloldali, mert a nagyszüleik ellen elkövetett bűncselekményeket jobboldali kormányok idején követték el, és egyenlőségjelet tesznek (Orbán szerint helytelenül) a jelenlegi és az akkori jobboldal közé. Ebből kifolyólag a jobboldali magyar kormányt érik támadások zsidóságot érintő ügyekben.