'Viktor, csomagolj!'
„Viktor, csomagolj!” – üzente a Magyar Szolidaritás Mozgalom ifjúsági tagozata kedd délután a miniszterelnöknek. Igaz, lakásának a közelébe sem mehettek, mert a Terrorelhárítási Központ a flashmobnak – villámcsődületnek – hirdetett, de a rendőrségen előre bejelentett demonstráció hatására személy- és létesítménybiztosítási intézkedést hozott. Vagyis: a környékről kitiltották a tüntetőket.
A vártnál jóval kevesebb, alig kéttucatnyi fiatalt ez azonban nem gátolta meg abban, hogy kifejtse véleményét. „Ennyire még senki nem nézett hülyének minket, mint Orbán” – hangoztatták. A kormányfőt olyannyira alkalmatlannak tartják, hogy azt javasolják neki: ha már birkának nézi az embereket, menjen maga is birkapásztornak Ausztráliába, és még a jegy árát is összedobják neki.
A Magyar Szolidaritás Mozgalom pár hete indított Emberi konzultáció néven akciósorozatot, és most szerették volna átadni a miniszterelnök az összegyűjtött véleményeket. A szervezők szerint eddig körülbelül ezren válaszoltak írásban a kérdésekre – miként vélekednek a miniszterelnökről, mit üzennek neki, illetve az ország problémái közül melyek érintik őket személyesen, s milyen megoldásokat javasolnak –, és nagyjából egyetértés alakult ki arról, hogy Orbánnak mennie kell. Ezért a tüntetők bőröndöket is vittek, amelyeket a kormányfő csaknem életnagyságú kartonfigurája körül helyeztek el.
Konzultáció konzultáció hátán
A konzultáció eredetileg Orbán Viktor ötlete volt: 2005 februárjában dobta be a köztudatba, hogy konzultálni akar a nemzetével. Akkor állítólag hétszáz települést jártak végig, és személyesen, telefonon vagy levélben 1,6 millió ember mondta el a véleményét. Mit tett értünk az ország, miben csalódtunk, mitől félünk, mibe szeretnénk beleszólni, min változtassunk, mi legyen a közös cél – ezeket a kérdéseket tették fel. A Fidesz politikusai akkor megtudhatták, hogy elégedetlenek vagyunk az életszínvonal alakulásával, a politikusok teljesítményével, s féltjük a munkahelyünket.
A kormányfő olyannyira megkedvelte a politizálásnak ezt a formáját, hogy kevéssel a 2010-es választási győzelem után bejelentették, öt nagy ügyben nemzeti konzultációk sorozatát folytatják majd. A témák: a rend, a szociális biztonság helyreállítása, a gazdaság talpra állítása, az egészségügy megmentése és a demokratikus normák visszaállítása.
Elsőként a közbiztonság helyzetéről kívántak konzultálni, és már májusra össze is hívták az első rendezvényt Ózdon. Ott a kormányfő azt ígérte, hogy a kabinet hivatalba lépése után két hét alatt igenis javulhat a közbiztonság. A kilátásba helyezett akciónak azonban ez volt az első és egyben az utolsó eseménye. Tavaly ősszel a Fidesz ismét előállt ezzel a kérdéskörrel, de a közbiztonság ügyében azóta is hiába várjuk a miniszterelnök levelét.
Őszre viszont újabb ötlettel állt elő a kormány. Szijjártó Péter szeptember elején jelentette be, hogy a miniszterelnök a nemzeti konzultáció keretében levelet küld minden nyugdíjasnak. Közölte, hogy a kérdőíveket 1,7 millió nyugdíjas háztartásba juttatják el, a költségeket pedig – ez Szijjártó állítása szerint levelenként tíz forint – a Fidesz állja. Nem egészen két hónap alatt mintegy kétszázezren osztották meg véleményüket arról, hogy az ország akkori helyzetében mi lett volna a kormány legfontosabb teendője. Később kiderült: a 2,9 millió levél után a számla 222 millió volt, amit a nyugdíjbiztosító fizetett ki.
Nem sokat kellett várni a következő konzultációra sem: 2011 februárjában az új alaptörvénnyel kapcsolatban tettek fel kérdéseket. Egyebek mellett arról kérdezték az embereket, hogy csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálják-e az alkotmányban, korlátozzák-e az állam eladósodását, s kapjanak-e védelmet olyan közös értékek, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség. A sorban szerepelt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés vagy a szülők gyermekek utáni szavazati jogának alkotmányba foglalása is. A kérdőíveket – amelyek ára a hivatalos tájékoztatás szerint félmilliárd forint volt – 920 ezren küldték vissza.
Pár hónappal később ezt követte a szociális konzultáció néven ismertté vált akció. Ebben egyebek mellett a védett kor intézményének bevezetéséről, a közműdíjak állami korlátozásáról, a gyógyszergyári lobbi hatalmának megtöréséről kérdeztek. Ugyanakkor ki-ki eldönthette: a szociális segély helyett inkább biztosítsanak-e munkát, s ha valaki mégis támogatásra szorul, azt pénzzel vagy alapvető szükségleti cikkekkel segítsék-e. Erre a kérdőívre 1,1 millióan válaszoltak, de ezúttal nemcsak a felnőttek, hanem a 16 évnél idősebb gyermekek is megírhatták véleményüket.
Idén tavasszal – minden eddiginél több, összesen 16 kérdéssel – folytatódott a konzultációsorozat, s ezúttal a gazdaság volt a téma. Augusztus 20-ig körülbelül hétszázezer válasz érkezett, vagyis az érdeklődés a szokásosnál is szerényebben bizonyult, amit az ellenzék kínos bukásként értékelt. A költségeket ezúttal 860 millióra becsülték, tehát egy válasz 1200 forintba került.
Legutóbb például arról kérték az emberek véleményét, kell-e támogatni a fiatalok és a kisgyermekes anyák munkába állását, tegyék-e adómentessé a nyugdíjas korukban továbbdolgozók fizetését, emeljék-e a minimálbért, szorítsák-e vissza a monopóliumokat, maradjon-e a „méltányos” tehermegosztás, az állam, a nagyvállalatok, a bankok és az emberek között, államosítsák-e a közműcégeket, s a luxuscikkeket sújtsák-e magasabb áfával.
A napokban pedig újabb levelet kézbesít a posta. Ez ugyan nem hagyományos konzultáció, inkább csak tájékoztatás arról, hogy a kormány a munkahelyvédelmi akció keretében – Európában elsőként – „olyan szociális járulékcsökkentést” hajt végre, amely csaknem egymillió álláshely megőrzését szolgálhatja. Ahhoz képest, hogy korábban éppen ennyi új munkahelyet ígértek, ez elég szerény teljesítménynek tűnik, bár tény, a fiatalok és az idősebbek, valamint a szakképzetlen munkavállalók, illetve a kisgyermekes anyák foglalkoztatása bruttó százezer forintos fizetésig olcsóbb lesz. Erre a levélre viszont most nem kell válaszolni.
Nem akarják követni a szocialista kormányoknak azt a szokását, hogy a választások közeledtével közpénzeket költenek állami intézmények, kormányzati szervek reklámjára – nyilatkozta a miniszterelnöki szóvivő még 2010 szeptemberében, amikor az első nemzeti konzultációt bejelentették. Annyiban igaza van, hogy nem várnak a kampányidőszakig, hanem folyamatosan költik a közpénzeket.
A négy nemzeti konzultáció mellett a kormány legalább két alkalommal levelet küldött a nyugdíjasoknak – mindkétszer megnyugtatva őket, hogy a nyugdíjuk biztonságban van, a közműdíjak pedig alig fognak emelkedni –, most pedig a munkahelyvédelmi akcióról kaphatunk tájékoztatást. De mindemellett kaptak már kormányzati levelet a rendőrök, a kormánytisztviselők és a közalkalmazottak is. Mindez összességében a hivatalos – egyes vélemények szerint alulbecsült – költségeket összegezve is legalább három-négymilliárd forintba kerülhetett.
