Fegyverszakértő

Sajtóhírek szerint az életveszélyesen megsebesített létai cigánylány testében több mint száz sörétszemet találtak.

- Ha emberre lőnek egy sörétes fegyverrel, akkor általánosságban elmondható, hogy az kisebb lőtávolság esetén mély és szabálytalan alakú sebet képes okozni - mondta Kiss István igazságügyi fegyverszakértő. - A sörétszemek a lőtávolságtól függően egyre jobban szétszóródnak, közeli lövés esetén a becsapódáskor akár 10-20 milliméter átmérőjű sérüléseket okozhatnak.

A fegyverszakértő általános tájékoztatása szerint a sörét többnyire ólomból készül, de vasból vagy valamilyen vasötvözetből is lehet. Magyarországon elsősorban a kétcsövű sörétes, ólomlövedékes vadászfegyverek terjedtek el (a vasötvözetű söréthez erősebb szerkezetű fegyver kell).

A sörét méretétől, a lőszer kaliberétől és a felhasználás céljától függ, hogy egy-egy lőszer mennyi sörétet tartalmaz. A sörétszemek mérete egy millimétertől tíz milliméterig is terjedhet. A kisebb méretűekből száz darab is lehet egy lőszerben, a legnagyobbakból csak 9-12 darab.

- A sörétszemeken nincs azonosítható nyom, amelynek alapján megtalálható volna az a fegyver, amiből kilőtték őket. Viszont a töltényhüvelyen képződnek olyan nyomok, amelyek a fegyver későbbi azonosítását lehetővé teszik - részletezte Kiss István.

A kisebb sörétméretű lőszerekkel kisvadra lőnek, például fácánra vagy nyúlra, a nagyobbakat nagyvadra használják. Általánosságban elmondható, hogy a sörétet mozgásban lévő állatokra vagy koronglövészetre használják, mivel a sörétszemek szóródása miatt könnyebb eltalálni a repülő, szaladó vadat vagy a repülő korongot.

A fegyver hatótávolsága nagymértékben függ a sörét méretétől, vagyis minél kisebbek az ólomgolyók, annál kisebb a hatótáv. - Pár méterről leadott lövésnél azonban szinte mindegy, hogy mekkora méretű a lövedék, hiszen a sörétek még együtt mozognak, s nem szóródnak, így rendkívül nagy a rombolóerejük - mondta a szakértő.

A sörétes fegyverek és töltények vásárlása, tartása vizsgához és rendőrhatósági engedélyhez van kötve - tette hozzá Kiss István.

A profilakotás szakértője

A bűnözői profilalkotás segíthet körülhatárolni egy bűncselekmény elkövetőjének személyiségét, jól használható segédanyag a nyomozás során, de nem csodaszer - mondta Kemény Gábor, a Kaposvári Rendőrkapitányság vezetője. A profilalkotásban jártas, ezen ismereteit a Pécsi Tudományegyetemen óraadóként is oktató alezredes elmondta, hogy profilalkotást csak erőszakos bűncselekmények - többnyire emberölések - esetében alkalmaznak. Magyarázatként hozzátette: a profilalkotó munkája a bűnügyi grafikuséhoz hasonlítható, aki nem ismeri az elkövetőt, ám a róla kapott információk alapján képes lerajzolni őt. A profilalkotó nem az ismeretlen elkövető portréját, hanem a személyiségrajzát készíti el.

Az alezredes ismertetése szerint az egyes, profilalkotást alkalmazó országok eltérő módszereket alkalmaznak. Példaként hozta fel az Egyesült Államokat, ahol az elkövető személyiségjegyeit pszichológiai megközelítéssel rajzolják meg. Megemlítette Kanadát is, itt egy úgynevezett geográfiai profilt készítenek az elkövetőről, azaz a „komfortzónáját" határolják be a korábbi esetek tapasztalataiból kiindulva, amelyek szerint a gyilkos többnyire lakhelyének közelében követi el az erőszakos cselekményt.

Ezek a módszerek más országokban is hasznosak lehetnek, ám mindegyik csak az adott országra adaptálva alkalmazható. Ez igaz Magyarországra is, ahol a rendőrség a statisztikai profilalkotáshoz hasonló, azaz a korábbi, hasonló bűncselekményekre épülő ismereteken alapuló módszert alkalmazza.

- Nálunk a profilalkotás még gyerekcipőben jár, hiszen először alig több mint egy évtizede egy budapesti bolti sorozatgyilkos kézre kerítésénél használták - idézte fel az alezredes a több áldozatot követelő bűnügyet, amelynek elkövetőjéről egy pszichológus, Fülöp Gyula készített személyiségrajzot az elkövetés módja, ideje, a helyszín és még jó néhány, rendelkezésre álló adat alapján.

A kaposvári rendőrkapitány szerint a bűnözői profilalkotás fontos segítség a rendőri munkában, és nem csak az elkövetői kör leszűkítésében, a bűnözők személyiségrajzának elkészítésében; például beismerő vallomást eredményezhet a bűncselekmény elkövetését tagadó gyanúsított kihallgatásakor. A megelőzésben is fontos szerepe lehet azzal, hogy a lehetséges áldozatokat figyelmeztetik, mi váltotta ki az erőszakos bűncselekményt - tette hozzá.

A romák elleni támadásokról, illetve az ezek kapcsán szóba került profilalkotásról szólva Kemény Gábor hangsúlyozta: a történtekről nincsenek részletes ismeretei; annak alapján, amit az elkövetésekről tudni lehet, az feltételezhető, hogy egymással összefüggő erőszaksorozatról van szó.

Úgy vélekedett: az azonosságok alapján egy pszichológusból, pszichiáterből, kriminológusból, illetve a nyomozás vezetőjéből álló csoport által készített profil segítheti a nyomozást. Ehhez azonban az kell, hogy a profilozók alaposan ismerjék az ügy minden részletét, ellenkező esetben akár tévútra is vezethetnek a levont következtetések - tette hozzá az alezredes.