Amikor sok éve, az első Orbán kormány időszakában felmerült annak a gyanúja, hogy a miniszterelnök saját tokaji érdekeltségeihez irányított pályázati pénzeket, akkor egy idő után mégsem erről folyt a vita, hanem arról az egyébként lényegtelen részletről, hogy az inkriminált kijelentéseket Orbán Viktor hivatalos társasági taggyűlésen vagy egy nem hivatalos beszélgetésen tette-e - emlékeztet legújabb blogbejegyzésében a volt miniszterelnök. A gyilkosnak tűnő vád elől menekülve a Fidesz egyre csak azt szajkózta, hogy bírósági papírja van arról, hogy nem is volt hivatalos taggyűlés, ezért nem is foglalkozik többet a gyanúsítgatással.

Miért hoztam elő ezt a régi történetet. Azért mert valami hasonló történik most is, csak most alkotmány ügyben. Muszáj messzebbről kezdenem.

A Fidesz bajban van az alkotmányozással. Ha egyedül marad, akkor ország-világ előtt kerül nehezen tartható helyzetbe - ad helyzetértékelést Gyurcsány Ferenc. Mostanra megértették, hogy itthon nem maradt szövetségesük. Sólyom László korábbi köztársasági elnök, Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök nem lát alkotmányozási kényszert. Legyünk visszafogottak, mondjunk csak annyit, hogy viszonyuk legalább is kritikus az alkotmányozáshoz. A demokratikus ellenzéki pártok (MSZP, LMP) ennél messzebb mennek: bojkottálják az alkotmányozó parlamenti folyamatot. Bizony a készülő alkotmány belső politikai, szakmai legitimációja ezek után igencsak kérdéses.

A kormány szorult belpolitikai helyzetében külföldről keres támogatót. De mert egyenesen ez sem megy, így jön a „tokaji trükk”. A kormány pár hónapja - saját elhatározásából - a Velencei Bizottsághoz fordult, hogy mondjon véleményt a készülő új alkotmányról. De legyünk pontosak! A kormány nem az egész alkotmányozási folyamat megítélését kérte a tekintélyes nemzetközi testülettől, pusztán három konkrét kérdést tett fel a Bizottságnak - figyelmeztet Gyurcsány. A kérdések nem érdektelenek, de az alkotmányozásról folyó itthoni vitákban nem elsőrendűen fontosak. (A három kérdés tárgya: az EU Alapjogi Charta és az alkotmány viszonya; az előzetes normakontrol egyes részletszabályai végül pedig annak újraszabályozása, hogy ki fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz.)

A Velencei Bizottság elnöke és néhány felkért tagja tegnap Magyarországra jött, ma pedig már el is utaznak. Nem nyilatkoznak, nincs nagy sajtófelhajtás. Ez érthető. Ittlétükről eddig csak onnan tudhattunk, hogy az igazságügy-miniszter a velük történt találkozó után kiállt a sajtó elé, és azt mondta, hogy a Velencei Bizottság Magyarországon tárgyaló tagjai ”jónak látják az alkotmányozás irányát, alapelveit”.

Ez bizony több mint meglepő. A Velencei Bizottság ugyanis az alkotmány egészéről biztosan nem beszélhetett, hiszen szigorúan köti a vizsgálat mandátuma. Az pedig nem más, mint a kormány által feltett három konkrét kérdés és még csak véletlenül sem az Alkotmány egésze. A trükkös kormány tehát feltesz három nem túl fontos kérdést, majd ha abban nincs vita, akkor úgy állítja be, hogy az egész új alkotmányt támogatja egy nemzetközi szervezet.

Hogy honnan tudhatom én ezt? Legalább két forrásból. Részben a Velencei Bizottság nyilvánosan elérhető szabályaiból. No meg onnan, hogy a Bizottság a kormány emberein túl a két demokratikus ellenzéki párt egy-egy politikusával is találkozott. Az egyik én voltam - teríti a kártyát az ex-miniszterelnök. Nincs felhatalmazásom arra, hogy a Bizottság tagjainak álláspontjáról helyettük beszéljek. De annyit megtehetek, hogy kijelentem: megbeszélésünkön is egyértelmű volt, hogy a Bizottság mandátuma kizárólag a kormány által feltett kérdésekre vonatkozik. Arra és semmi másra.

Ezért most szólok: ha a kormány a Velencei Bizottsággal kíván takarózni, és rá hivatkozva akarja velünk elhitetni, hogy tekintélyes nemzetközi támogatásra lelt az alkotmányozásban, akkor a kormány hazudni fog. Ahogy a Fidesz a tokaji ügyben is hazudott - zárja bejegyzését Gyurcsány Ferenc.