Az intézet hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében utalt arra, hogy nagy várakozás előzte meg a kormányfő évértékelőjét és a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó beszédét. Hozzátette: ha még mindig érvényesek lennének a régi paradigmák, akkor egyetértenének azokkal, akik csalódottak voltak és a konkrétumokat hiányolták a beszédből.

A Századvég kiemelte, az Orbán-beszédnek volt üzenete, de azt a kritikusok nagy része nem értette, mert nem érthette, ugyanis foglya az időközben érvénytelenné vált paradigmának, a miniszterelnök pedig egy új politikai nyelven beszélt egy új politika alapjairól.

Az elemzésben az olvasható: mindaz, ami Észak-Afrikában és az arab világ néhány pontján zajlik, a régi globális világrend érvénytelenségéről és a lehetséges megújulási kísérletekről szól. Mindez Európában már csaknem egy évvel ezelőtt bizonyossá vált, előbb a görög, majd pedig az ír állami csőd intézményesülése megmutatta, hogy roskadozik a régi építmény. A fejlett világ, ha későn is, belátta, hogy a válság elhárítására a régi eszközök és receptek alkalmatlanok, új eszközökre van szükség az új típusú válságok kezelésére.

A Századvég szerint Orbán Viktor mindkét beszéde arról a felismerésről szól: ha a régi politika az, ami válságba került, akkor új politikára van szükség. Ez azt jelenti Orbán új politikai nyelvén, hogy nem maradhatunk le a megújulási versenyben. Azért kell megújulni, mert a régi politika növelte az adósságot, a válság kiváltó okát. S ha a körülmények megváltoztak, akkor új eszközök kellenek, még akkor is, ha azok szokatlanok, mint például a válságadók.

Miután a részátalakítások nem vezetnek eredményre, az egész rendszerre kiterjedő radikális változtatásra van szükség, Orbán nyelvén ez az "ország alkotmányos újjászervezése". Ezért fel kell rúgni a korábbi rossz kompromisszumokat és megállapodásokat, és valódi társadalmi párbeszédet kell folytatni. Orbán politikájának homlokterében az gondolat áll, hogy nem elég változtatni, hanem változni is kell, ez pragmatikusan szólva egy új munkakultúra kialakítását jelenti.

Az intézet kiemelte, hogy a kormányfő mindkét beszédében ennek az új politikának a sarokpontjait és elveit fejtette ki, hite szerint ez az a vezérfonal, amelynek mentén értelmezhetővé válik majd a márciusra időzített gazdaságpolitikai program, az oktatás és az egészségügyi alrendszerek átalakítása, de az új alkotmány elfogadása is.

A Századvég szerint a miniszterelnök helyesen látja, hogy ez még csak egy esély, lehetőség, sőt kísérlet, hiszen a válságnak még nincs vége, s hogy az új politikai nyelvvel és az alkalmazott eszközökkel szembeni értetlenség, az átalakítás gyorsasága miatti aggodalom is olyan feladat, amelynek a legyűrésével az új politikának meg kell birkóznia.