Vita alakult ki a parlament egészségügyi bizottságában arról, hogy az áprilisi új finanszírozási rendszer bevezetése utáni első, túlzó teljesítményjelentések okáról. Arról, vajon a kórházak szándékosan, véletlenül vagy az úgynevezett  ellátási kódrendszer miatt jelentettek-e túlzott teljesítményeket. Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a bizottság Uzsoki utcai Kórház és Rendelőintézetben tartott kihelyezett ülésén "eltérésekről, anomáliákról" beszélt a többletteljesítményekkel kapcsolatban.

Elmondta, a várható bevételcsökkenések ellenére az egészségbiztosítási alap kiadásai már nem csökkennek, vagyis az idei aktív ellátásokra fordítható forrás 324 milliárd 979 millió forint. Az időarányos kifizetésekhez képest mintegy 12 milliárd forinttal nagyobb volt a felhasználás ez év első félévében.

Megjegyezte, ugyanarról a beavatkozásról teljesen más kódszám alatt is el tud számolni egy-egy intézmény, és az eltérő kódokhoz eltérő - adott esetben magasabb - finanszírozás jár, ezért az ellátásokhoz tartozó kódok felülvizsgálatára is szükség van.
"Nagyon alapos vizsgálatra szorul, hogy a jelentés mögött milyen teljesítmény állt" - fogalmazott, hozzátéve, a 110 százalék felett  teljesítő kórházakat ellenőrzik és csak a valóban elvégzett ellátásokat fogják kifizetni.

Vojnik Mária leszögezte: az első félévben a kifizetések szerint  többet kaptak a kórházak, mint az előirányzat, és 14 milliárd forinttal többet, mint az elmúlt év időarányos részében. "Ezért  tehát kétségbe vonom azokat az állításokat (...), hogy kevesebbet tudott felhasználni az egészségügy a rendelkezésre álló forrásokból" - mondta. Tény, hogy az egészségbiztosítás kiadási oldalát tartani kell és tudják is tartani úgy, hogy a bevétel lényegesen kisebb lesz a tervezettnél. Az intézményeknek be kell látni, hogy a teljesítmény nélküli jelentés, vagy a teljesítmények túlpörgetése a közös kasszából vesz el pénzt.

Bognár Ilona, a fővárosi önkormányzat ügyosztályvezetője a bizottságban a budapesti kórházak anyagi helyzetéről számolt be. Elmondta, fővárosi fenntartásban 17 intézmény van, teljesítményük után az OEP-től tavaly 39 milliárd forintot kaptak, ám majdnem minden intézmény súlyos likviditási gondokkal küzd. A jövőt nézve sok a bizonytalanság.

Az  osztályvezető utalt a várható áfaemelésre, a forintárfolyam ingadozására, a közüzemi díjak emelkedésére és a új kórház-finanszírozási rendszerre. Mindezeket figyelembe véve összességében nagyjából nyolcmilliárd forintos veszteséggel számolnak az év végére. A fővárosi kórházak tartozásállománya egymilliárd forinttal több, mint egy évvel ezelőtt - tette hozzá.

Golub Iván, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója és a Magyar Kórházszövetség volt elnöke többek között arról számolt be, hogy a lebegő pontérték nyomán kórházában a számítások szerint 350-400 millió forint is lehet a veszteség. Kórházszövetségi tisztségviselőként azonban egyetértett a szaktárcával abban, hogy a megalapozatlan teljesítményeket ki kell vizsgálni, és meg kell vonni azokat a kifizetéseket, amelyek "mögött" nincs ellátás.

A képviselői hozzászólások finoman utaltak arra, hogy egyes kórházak bevételük növelése érdekében különféle technikákat alkalmaznak, de úgy vélték, ez nem általános és a szándékosságot visszautasították. Csáky András független képviselő azt mondta, nem hiszi el, hogy  van olyan kórház, amely egy órára 199 tüdőszűrést jelentett le. Úgy vélte, rendszerhiba lehet a túlzott teljesítmények oka és nem tudatos bűncselekményről van szó, ahogy ezt a tárca sugallni próbálja. Azt kérdezte Vojnik Máriától, hány büntetőfeljelentést tett például okirat-hamisításért a tárca. Véleménye szerint addig, amíg ki nem vizsgálják a vitatott  teljesítményeket, és nem derül ki, hogy törvényszegés történt, addig nem lehet kiállni a nyilvánosság elé.

Czinege Imre (MSZP) úgy fogalmazott, tisztában van azzal, hogy minden turpisságra és ravaszságra képesek a kórházak. A helyzet nem  egyszerű, mondta, hozzátéve mély elemzésre szorul az ellátórendszer. Schvarcz Tibor szocialista politikus azt mondta, a "lelemény" jelen van az egészségügy finanszírozásában. Ma senki nem tudja megmondani, hogy egy ellátás mennyibe kerül pontosan, mert ez nem csak a gyógyítási költséget, hanem gyógyszerköltséget, a bérköltséget és az amortizációt is magában foglalja.

Mikola István, a grémium fideszes elnöke úgy vélte, nem tartható fenn a teljesítményvolumen-korlát rendszere, a gazdasági válságra  tekintettel el kellene azt törölni, illetve sürgősen ráfordítás-analízist kell végezni, s tisztázni kell, mit jelent a súlyponti kórház.

Vojnik Mária a bázisfinanszírozás visszaállításáról azt mondta, ez a technika sem garantálja az intézmények működőképességét.
Az új finanszírozási rendszer lényege, hogy a finanszírozásra  fordítható összeg 70 százalékát automatikusan megkapják az  intézmények, a fennmaradó részt azonban a kórházak összteljesítménye alapján osztják szét közöttük. Ezt a harminc százalékot úgynevezett  lebegő pontértékrendszerben fizetik ki.