A közlemény szerint a félreértések abból adódhatnak, hogy az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) a költségvetés állásáról küldendő úgynevezett EDP-jelentés más rendezőelvek szerint csoportosítja az államháztartás szervezeteit, mint a költségvetési törvény, ezért attól eltérően mutatja be a pénzforgalmi egyenleget, vagyis természetes módon eltér a hazai költségvetési törvényben szereplő adatoktól.

Magyarország 2004 óta - európai uniós tagságából kifolyólag - minden évben elkészíti az EDP-jelentését. A különböző elszámolási rendszertanból kifolyólag az elmúlt 7 év mindegyikében különbséget mutatott e két szám - emlékeztet a közlemény, hozzátéve: a tagországok évente kétszer adatszolgáltatásban jelentik a kormányzati szektor két kiemelt mutatójának, a kormányzati szektor hiányának és adósságának alakulását.

A KSH a honlapján közzéteszi az Eurostatnak átadott jelentést. Az EDP-jelentés időpontjai: április és október elseje. Az Eurostat ellenőrzéseket folytat, tisztázó kérdéseket tesz fel a tagországoknak az EDP-jelentésben foglaltakkal kapcsolatban, amiket a magyar állam megválaszol.

A kormányszóvivői iroda szerint az idei évi eltérés speciálisnak nevezhető, két szempontból is. A Mol-részvények megvásárlása a hazai elszámolásban megjelenik, az európai uniós elszámolásban viszont nem. A magán-nyugdíjpénztári portfolióból átkerülő vagyon egyszeri bevételként megjelenik az európai uniós elszámolásában, viszont a hazai rendszerben csak 528,8 milliárd forintot számolnak el.

Az államháztartás központi alrendszerének törvényi módosításokkal hatályos hiánya 1.184,2 milliárd forint (ami tartalmazza a Mol-részvények megvásárlásának 498 milliárd forint hatását). Ettől az EDP-jelentés alapjául szolgáló várható pénzforgalmi hiány (1.410,7 milliárd forint) két összetevő miatt tér el.

Egyrészt 255 milliárd forint egyenlegrontó áfa-visszautalással számol, amely tételt az EU bírósága általi döntés követően még ebben az évben kell számításba venni, másrészt az NGM szakértőinek számítása 28,5 milliárd forinttal kedvezőbb várható egyenleget mutat a módosított előirányzatnál.

A közlemény felhívja a figyelmet arra is, hogy az egyéb korrekciókban szereplő több mint 130 milliárd forintos egyedi tételek, a hazai és az európai uniós elszámolási korrekciókból adódnak, ezért is kerülnek külön felsorolásra. Semmiképpen nem a pénzforgalmi hiányt növelik, a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forint összegű likviditási hitelének elengedése egyáltalán nem növeli a hiányt, mert a társadalombiztosításnál ez pozitív korrekciós tényező.

A kormányszóvivői iroda rögzíti: a kormány elkötelezett a 3 százalék alatti hiánycél tartása mellett 2011-ben, célja az eredeti hiánycél teljesítése az egyszeri tételek nélkül.

Szerdai írásában a hvg.hu portál úgy fogalmazott: "durván elszáll" a 2011-es év költségvetés pénzforgalmi hiánya, mivel a kormány Brüsszelnek küldött jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium nem adott magyarázatot a több mint 300 milliárd forintos különbségre.

Ez derül ki a portál szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből, amelyet a túlzotthiány-eljárás keretében küldött el az Európai Unió statisztikai hivatalának. A jelentés a Mol-részvényvásárlás után módosított 2011-es költségvetési törvényben megjelölt 1138 milliárd forintos pénzforgalmi hiány helyett 1451,5 milliárd forintos deficitet jelez előre a központi költségvetés várható egyenlegében. Ez 313,5 milliárd forinttal több a parlament által elfogadott előirányzatnál - írta a portál.

A hvg.hu a KSH illetékes munkatársára hivatkozva hozzá tette: a 2011-es adatokat nem a statisztikai hivatal, hanem a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) állította össze, a KSH ugyanis csak a tényadatokkal foglalkozik, a kormányzati várakozásokról szóló adatok a gazdasági tárca hatáskörébe tartoznak.

A hírportál szerint a jelentés a 313,5 milliárd forintos eltérésből összesen 130 milliárd forintra ad magyarázatot. Ebből a legnagyobb tétel az, hogy a kormány elengedi a társadalombiztosítási alapok 95 milliárd forintos tartozását a központi költségvetés felé. A Magyar Nemzeti Banknak is kifizet mintegy 30 milliárd forintot, emellett 4,2 milliárd forintot ad a Malévnak és 2,2 milliárdot költ a Gripenek lízingjére.

Eltér a két dokumentumban a bruttó hazai termék (GDP) nominális értéke is: míg a KSH táblázatában 27.947 milliárd forint szerepel, addig a költségvetés kormányzati előterjesztésében 28.440 milliárd forint - fogalmazott a hvg.hu.

Az 1.138,1 milliárd forintos központi költségvetési hiányt a 28.440 milliárd forintos GDP-re kivetítve 4 százalékos a deficit-egyenleg, míg az 1.451,5 milliárdos hiányt a 27.947 milliárd forintos GDP-re vetítve - felfelé kerekítve - mintegy 5,2 százalék.

A KSH anyagában a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága 20.658,076 milliárd forint lesz 2011-ben, ami a 27.947 milliárd forintos GDP-hez viszonyítva mintegy 74 százalékos arány - írta a hvg.hu.