'Nem offshore cég volt Bajnaié'

Bajnai Gordon Fidesz kormányszóvivői offshore

A kormányszóvivő szerint Bajnai Gordon 2000 és 2005 között a törvényi előírásoknak minden szempontból megfelelő cégeknek volt a vezetője.

A kormányszóvivő szerint Bajnai Gordon a Wallis-csoport vezetőjeként 2000-2005 között olyan, a törvényi előírásoknak minden szempontból megfelelő cégeknek volt a vezetője, amelyek szerepelnek a Wallis-csoport mérlegében, adataik, működésük bárki számára megismerhető.

Nem bújtak ki

Budai Bernadett kérdésre válaszolva hangsúlyozta: ezek a cégek nem offshore cégek. Hozzátette: Bajnai Gordon, illetve az általa vezetett cégek nem akartak és soha nem is bújtak ki az adófizetési kötelezettségük alól. Ezzel szemben a tény az, hogy az általa vezetett cégek a magyar és külföldi törvényeket minden esetben betartva működtek, jártak el - szögezte le. Hangsúlyozta: az ezzel ellentétes állítások, sejtetések hamisak.

A külföldi még nem offshore

A téma annak kapcsán került elő a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy a Magyar Nemzet keddi száma szerint Oszkó Péter hétfői parlamenti válaszában vagy tudatosan félre kívánta vezetni az országgyűlési képviselőket, vagy nem ismeri a magyarországi adójogszabályokat. A pénzügyminiszter - Szijjártó Péter (Fidesz) a kormányfő által korábban vezetett Wallis egyik üzleti tranzakciójára vonatkozó kérdésére válaszolva - azt mondta: ha valakinek voltak külföldi társaságai, az önmagában nem jelenti azt, hogy azok offshore cégek. Hozzátette: a képviselő által ismertetettek alapján véleménye szerint nem történt adókikerülés.

Álljanak elő

A keddi kormányszóvivői tájékoztatón Budai Bernadett arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök lemond-e, ha a Magyar Nemzet bebizonyítja, hogy korábban vezetett offshore cégeket, úgy válaszolt: megvárná az erről szóló cikket, nem akar egy feltevést előre kommentálni. Álljanak elő a bizonyítékokkal - mondta a lap újságírójának. Budai Bernadett emlékezetett arra: ahogy azt Bajnai Gordon már a válságkezelő program ismertetésekor elmondta, a kormány megadóztatná a különböző offshore cégeken keresztül adóparadicsomokba menekített pénzeket és vagyont. Erre azért van szükség, mert a magyar gazdaságot és a magyar költségvetést éri kár azzal, ha a hazai földön, hazai munkaerővel, hazai tevékenység révén megtermelt nyereség után más ország fölözi le a hasznot úgy, hogy közben a magyar vállalkozások nem veszik ki indokolt mértékű részüket a közteherviselési rendszerből. A kormány éppen ezen a tarthatatlan helyzeten akar változtatni - hangoztatta.

Megszűnik az amnesztia

Közölte: a 2010-es adócsomag javaslatot tesz a 30 százalékos forrásadó bevezetésére az olyan országokba történő kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre vonatkozóan, amelyekkel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére kötött egyezménye. A jövő évi adószabályok tartalmazzák azt is, hogy az idén, december 31-ével megszűnne az amnesztia, vagyis csak eddig az időpontig lehetne kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont. A kormányszóvivő elmondta: a kabinet a cégek és a magánszemélyek esetében is kiterjesztené az adókötelezettséget a kivont és a megtermelt jövedelemre egyaránt, amennyiben látható, hogy a kapcsolt viszony fennáll az adóparadicsomban lévő társaság és hazai partnere között. Ez a szabály vonatkozik a 2010. év előtt felhalmozott, de haza nem hozott jövedelemre is.

Ne lehessen kivonni

Budai Bernadett hozzátette: a kormány tervei szerint új szabályok vonatkoznának az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól. Ez azt jelenti, hogy a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján előírt adózás előtti eredménymódosítás kiterjed az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre is, úgy, mintha a telephely önálló vállalkozás lenne. Ez biztosítja azt, hogy ne lehessen kimenekíteni az itthon megtermelt nyereséget egy külföldi telephelyre csak azért, hogy elkerüljék az adózást - mondta. Budai Bernadett kitért arra, hogy a hazai vagyon védelmét és az átláthatóságot szolgálja az a tervezett szabályozás is, amelynek révén az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is Magyarországon kell adóznia a részesedés eladásával elért árfolyamnyereség után.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.