- A Fidesz szerint megszegik a képviselői esküjüket azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozási vitában. Igaz, a kormánypártok képviselői közölték: ellenzék hiányában majd ők fogják a szocialista és az ökopárti szavazók érdekeit is képviselni. Bízik a Fidesz-KDNP-ben annyira, hogy rábízza a szavazóit?

- Azt azért megkérdezném, hogy a finoman szólva is foghíjas kormánypárti padsorokból hiányzó képviselők is megszegik az esküjüket? A fideszesek akkor nem szegték meg az esküjüket, amikor az alkotmánynál háromszor kevésbé fajsúlyos kérdéseknél állandóan kivonultak? A képviselői eskümben azt fogadtam meg, hogy "...minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését előmozdítsam, népének boldogulását elősegítsem." Ezért olyan valóban húsba vágó kérdésekkel foglalkozunk most az LMP-vel, amik az állampolgárokat jelenlegi élethelyzetét közvetlenül érintik, vagy stratégiailag kulcsfontosságúak. Az egykulcsos adó igazságtalanságára és az ebből következő gazdasági megszorításokra hívjuk fel a figyelmet, miközben a kormány most kétharmados szabállyal védené az alkotmányban a munkavállalók java részét rosszabb helyzetbe hozó adórendszert. Érdemi megoldáson dolgozunk a bajba jutott lakáshitelesek helyzetének rendezésére. Nem utolsó sorban az eskünkhöz híven a Magyar Köztársaságot eltüntető alkotmánytervezet súlyos hibáira fogjuk felhívni a figyelmet. Nem arról volt szó, hogy a Fidesz a saját képére szabja az országot úgy, hogy azt ne lehessen az utána jövőknek másképpen kormányozni. Az alkotmány vitájának, és a szövegtervezetnek a színvonalát látva megerősödött bennem, hogy jó döntés volt, hogy ebből a színjátékból kimaradunk. Ez az ezer sebből vérző alkotmánytervezet bebetonozná a Fidesz jelenlegi politikáját. Egy alkotmánynak egy mindenki által elfogadott alapnak kell lennie, nem pedig az egyik politikai szereplő saját elképzelésének az országról.

Az LMP tegnap megkongatta a vészharangot – elfogadhatatlannak tartják a választójogi törvény módosítását

- Apropó szavazói bázis. A Szonda Ipsos legutóbb az LMP-t három százalék körül mérte, azaz, ha most lennének a szavazások, a Lehet Más a Politika nem jutna be a Parlamentbe. Mivel indokolja azt, hogy az elmúlt egy évben nem sikerült megerősíteni a bázisukat? Sőt...

- A biztos pártválasztóknál ugyanez a szám öt százalék. A Nézőpont felmérésében kilenc. Tehát az LMP biztosan bejutna a Parlamentbe egy következő vasárnapi választáson is, mint ahogyan egy éve folyamatosan a küszöb felett vagyunk. A választások után konszenzus volt a párton belül abban, hogy egy szerves építkezési, fejlődési utat választunk, nem pedig egy lufi pártot akartunk létrehozni, ami gyorsan nő, aztán leereszt, mint a Jobbik. Először a belső szervezet működését kellett ehhez hatékonyabbá tenni, és felépíteni a szakmai munka alapját jelentő kabineteket, hogy szakmailag megalapozott válaszokat tudjunk adni, mert a felelős ellenzékiségnek a szakpolitikai alternatíva nyújtása az alapja. Idén tavaszra elérte a szervezet azt a fejlődési szintet, hogy biztos alapokon áll a növekedésünk.

- Mennyire sikerült megoldani, feloldani a párton belüli nézeteltéréseket, személyes konfliktusokat? Egyáltalán mire épültek ezek elsős sorban: személyes konfliktusra vagy pártpolitikai iránykülönbségekre?

- A múltbéli nézeteltérések java része annak belső munkának a "műhelyzaja" volt, ami a belső építkezéssel együtt jár. Mára már csak finomhangolásra van szükség a szervezeti működésen belül, és teljes erővel kifelé koncentrálunk a Magyar Köztársaság problémáinak a kezelésére figyelünk.

- Az egyik legutóbbi kongresszuson Önt választották meg a párt választmányának egyik szóvivőjévé. Az érezhető, hogy az LMP még mindig keresi saját magát, Önnön hitvallását és irányultságát. Ön milyen irányba kormányozná a pártot: konzervatív, liberális, újbaloldali?

- Az LMP a folyamat legeleje óta biztos a saját identitásában. Alapítónyilatkozatunk, agendánk, és a választási programunk mind-mind azt rajzolja ki, hogy a jogállami biztonságban, a szociális igazságosságban, és a közösségek önrendelkezése mellett teszünk hitet. Így az ökopolitika egyszerre gyökerezünk a konzervatív, liberális és az újbaloldali hagyományban. Az LMP-t a részvételi, demokratikus döntéshozatali eljárás miatt közösen irányítjuk.

- A Parlamentben számos alkalommal felszólalt már a devizahitelesek védelmében, kritizálva a kormányzatot, amiért nem tudott még érdemi megoldással szolgálni. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását az LMP mégsem szavazta meg. Sőt, megosztottak voltak a kérdésben, többen tartózkodtak.

- Azért a tartózkodás gombot nyomtuk mindannyian, mert a moratórium nem megoldás semmilyen szinten, csak jegeli a problémát. A mostani tervezet pedig lehetőséget ad a nem lakáscélú jelzáloghitelesek, a rezsi hátralékosok és az önkormányzati díjhátralékosok kilakoltatására. Miközben nincs érdemi kormányzati megoldás, így megbukott a kormányprogram azon pontja, hogy " nem élhet az utcán egyetlen család sem". Nulladik lépésben egy lakáspolitikai államtitkárra van szükség, hogy legyen kijelölt politikai felelőse a területnek. A moratórium szűk volta miatt a végrehajtási törvényen kellene gyorsan változtatni, hogy hogy az április 15-e után induló végrehajtások jóhiszeműen, etikusan és igazságosan történjenek. Második lépcsőben a Nemzeti Eszközkezelőt úgy kellene beindítani, hogy a bankok, a kormányzat, az önkormányzatok és a hitelesek közös felelőssége miatt közösen vegyenek részt a lakhatási krízis feloldásában. Hosszú távon csak a kiterjedt szociális bérlakás rendszer és a pénzügyi szabályok rendezése szükséges ahhoz, hogy ne termelődjön újra a probléma.