„Magzat az étlapon?”, „A modern kannibalizmus pokoli, de kiugróan jó üzlet”. Ilyen transzparendekkel tiltakoztak tegnap a budapesti Vértanúk terén életvédők, köztük ismert orvosok, valamint a Magyar Orvosi Kamara elnöke az őssejtbotrány miatt.

Őssejt

Téglássy Imre, az abortuszellenes küzdelméről elhíresült Alfa Szövetség elnöke az ukrán és orosz magzatkereskedelemhez hasonló szálakat sejtetett az őssejtügy hátterében. Szerinte ma az emberi testek meggyalázása folyik, s a ’80as évek „Kaliforniai Beauty” botrányával párhuzamot vonva keresztelte el az ügy egyik kulcshelyszínét, egy kaposvári magánklinikát „Kaposvári Beauty”nak. Felszólított arra, hogy a hatóságok vizsgálják meg, nem használtáke Kaposváron is szépészeti célokra elhalt magzatok szöveteit?

Jobbágyi Gábor, a Pacem in Utero Egyesület elnöke, jogász a hatóságok munkáját méltatta, hozzátéve: szerinte tiltott abortuszokról lehet szó. Kizártnak tartja ugyanis, hogy az őssejtek legális abortumokból származzanak – halott sejteket ugyanis nem tudnak ilyen kezelésekhez, kísérletekhez használni.

Papp Lajos szívsebész népirtásról és az orvosokba vetett bizalom kockáztatásáról beszélt. Méltatta ugyanakkor az Egyesült Államok elnökét, Obamát, mert törvényekkel akarja szabályozni az őssejtkísérleteket. A szívsebész közös felelősségről beszélt, hiszen „a gonosz ellen mindenki tud tenni. A bűnöst nem a körön kívül kell keresni”.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint az egyre nagyobb bizonytalanság, a hiányzó egészségpolitika és a politikusok felelőtlensége együttesen teremtett olyan helyzetet, hogy ilyen botrány előfordulhatott Magyarországon.

– Azért vagyok itt, mert egy olyan országnak, amely az EU tagja, a gyógyítás feltételeit biztosítani kell az orvosnak. Ma Magyarországon, amikor egy szakorvosi vizsgálat 34 forint 70 fillért ér, erről nem beszélhetünk – mondta Éger, aki szerint ez az ügy is jelzi: nem becsüljük meg, s nem is tudjuk megtartani az „elméket”, akik külföldre mennek, s ez a folyamat „ide vezet”.

Az, hogy Éger István az összefüggést abban látja-e, hogy ezek az „elmék” kényszerülnek arra, hogy „a zavarosban halásszanak”, vagy épp az ő helyükre kerülnek a zavarosban halászók, nem derült ki. Miként az sem, hogy miért csak most, hetekkel a botrány kirobbanása után vonultak utcára a tiltakozók.