Az AB nem merte vállalni az eddigi felmondások semmisségének kimondásából fakadó temérdek konfliktust, és feltehetően ezért nem visszaható hatállyal, a rendelkezés életbe lépésének napjától semmisítette meg a szabályt - mondta Lövétei István.

Sereg Andrásnak, az Ab sajtófőnökének közleménye szerint az alkotmányellenes rendelkezés ez év május 31-i hatállyal történő megsemmisítésének indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.

Lövétei István úgy véli: az ez év május 31-ig felmentett kormánytisztviselők a magyar bíróságok előtt feltehetően nem hivatkozhatnak alappal arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes szabályozás alapján távolították el őket, ám a magyarországi eljárásokat követően nemzetközi fórumok elé vihetik ügyüket. Például a strasbourgi emberi jogi bíróság kimondhatja, hogy nemzetközi egyezménybe ütköző módon járt el a magyar állam, és akkor kompenzációt is megítélhet a jogsértések elszenvedőinek.

Az alkotmányjogász kiemelte, hogy egyértelmű nemzetközi rendelkezések mondják ki az indokolatlan felmondás tilalmát nemcsak a köz-, vagy kormánytisztviselők, de általában a munkavállalók esetében.

A magyar szabályozás szerint a köztisztviselők egy csoportját alkotják a kormánytisztviselők, elsősorban azok, akik a minisztériumokban, a kormány-, vagy központi hivatalokban, illetve a megyei közigazgatási hivatalokban dolgoznak, összességében több tízezer emberről van szó.