Reális veszély-e a polgárháború, vagy – amolyan önbeteljesítő jóslatként – azzá válhat? Kalla Éva, a Diskurzus Klub egyik szervezője ijesztően aktuális témát választott a napokban tartott fórumhoz; a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság újabb sokkhatásként érte az országot.

A fideszes Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője nyilatkozott kijelentette: polgárháborús helyzet állhat elő, ha a cigányság integrációjában nem lesz előrelépés. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke később rajta is túltett. Közölte, hogy ma "egy újabb holokauszt zajlik a cigányság ellen".

Vannak, akik szerint a polgárháború már folyik, csak nem a hagyományos értelemben – állapította meg Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője. Egy polgárháborúban közel azonos pozícióban lévő emberek csoportjai frontálisan harcolnak: a mostani állapotokra ez a meghatározás nem érvényes. A veszélyeket azonban nem szabad lebecsülni. "Hidegháborús faji pszichózis" van az országban, ami pogromokkal fenyeget – mondta Horváth Aladár. A jobb- és a baloldal szavazótábora általában keményen szemben áll egymással, de szerinte a "cigányellenességben nagykoalíció van".

Németh Zsolt kriminológus úgy látja, a rendőrség színvonalas szakmai munkájához gyakran nincsenek meg a feltételek. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja azt az érvelést, hogy a rendőrség is a társadalom része, érthető hát, ha ebben a körben is megjelenik a cigányellenesség. A kriminológus hangsúlyozta, hogy otthon bárki bármit gondolhat, ha viszont állami mundért húz magára, a viselkedésében nyoma sem lehet az előítéletességnek. Ha mégis: el kell bocsátani.

Magyarországon nincs polgárháborús helyzet – tért vissza az eredeti témához Nagy Péter Tibor szociológus. Nem arról van szó – folytatta –, hogy a társadalom mélyrétegeiben meglévő cigányellenességet meglovagolják a pártok, hanem arról, hogy "felülről generálják", tudatosan – és jellemzően a jobboldalról – keltik az etnikai feszültségeket. A döntő kérdés szerinte az, hogy a szélsőjobbot politikai gettóba akarják-e zárni, vagy beveszik a potenciális szövetségesek körébe. Ez az, ami élesen különválasztja a politikai erőket (értsd: a parlamenti jobb- és baloldalt.)

Majsai Tamás teológus is óvott attól, hogy a "polgárháborús veszély" kifejezés meghonosodjon a közbeszédben. Bánlaky Pál szociológus vitába szállt Nagy Péter Tiborral. A cigányellenes közhangulat szerinte nem pusztán a "politikai elit játszmája", kell hozzá az is, hogy legyen "befogadó közeg". Többen – Daróczi Ágnes, a Phralipe alelnöke vagy Surányi András filmrendező – hangsúlyozták, hogy szükség lenne egy markáns mozgalomra, amely képes eredményesen fellépni a rasszizmus ellen. Egyetértett velük Bánlaky Pál is. Eddig távol tartotta magát a politikától, de most úgy érzi, nem maradhat az íróasztal mögött: valamit tényleg tenni kell, "különben nagy balhé lesz".