Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyettes, elmondta, mivel nem született döntés a csatornázás, a szemétszállítás és a szippantott szennyvíz díjáról, valamint a kéményseprési és a temetkezési tarifákról, ezek mértékéről a Főváorsi Közgyűlés a következő rendes, azaz decemberi ülésen szavazhat.

bkv, metró, tömegközlekedés,

A BKV jegyek és bérletek árairól azonban a politikus idén már nem terjeszti a közgyálés elé, így azok január 1-jétől biztosan nem emelkednek. "Amit a testület elutasított, az el van temetve, azzal már nem foglalkozunk újra" - fogalmazott a városvezető, aki egyedül szavazott a BKV-tarifaemelés mellett, azzal érvelve, hogy a közlekedési társaságnak szüksége van a bevételre.

Mindeközben Steiner Pél, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az ülés szünetében tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: több oka volt, hogy nem támogatták a közüzemi vállalatok díjemelését. Az előterjesztések "rendkívül sok hiányosságot tartalmaztak", és bár 2004 óta ismert, hogy a csepeli szennyvíztisztítót megépítik, ennek költségeit mégsem építették bele a csatornadíjba.

Kifogásolta azt is: a díjemelésről szóló előterjesztés nem szólt arról, hogy a csepeli szennyvíztisztító átadása után a fővárosnak már nem kell megfizetnie a jelentős összegű szennyvízbírságot, így kérdés, hogy ennek milyen hatása lesz a tarifa nagyságára. Még az is elképzelhető: akár díjcsökkentést is eredményezhet, hogy nem kell befizetni a bírságot.

Arra a felvetésre, hogy a korábbi szocialista Vajda Pál, majd Hagyó Miklós - mint a területért felelős főpolgármester-helyettesek - miért nem intézkedtek a csepeli beruházás költségeinek a csatornadíjba történő beépítéséről, a frakcióvezető kijelentette: azt, hogy a korábbi főpolgármester-helyettes "milyen feladatot nem végzett el, azt én már nem tudom megítélni". Jelezte, hogy Hagyó Miklós "kész helyzetet kapott".

Megjegyezte: Demszky Gábor főpolgármester elismerte, hogy 2006-ban és 2005-ben "rendkívül csínján bántak a díjemelésekkel". "Főpolgármester úr nekem úgy fogalmazott, hogy a politika nem engedte ezeket a díjemeléseket. Én meg azt mondom, hogy a főpolgármester 20 éve vezeti ezt a várost, minden eszköze megvolt arra, hogy a főpolgármester-helyetteseket arra késztesse, hogy ezeket a javaslatokat elkészítse".

Steiner Pál a többi közüzemi díjjal kapcsolatban közölte: az előterjesztők inflációt követő áremeléseket terjesztettek elő, ezt tudták volna támogatni, azonban a szakmai vitában kiderült, hogy vannak a cégekben olyan tartalékok, amelyekkel az áremelést semlegesíteni lehet. A frakcióvezető kifejtette: ha Lakos Imre (SZDSZ - a szerk.) közlekedési tanácsnok, a városüzemeltetési bizottság elnöke, akinek a legjobban kellene ismernie a városi közlekedés problémáit, maga is csatlakozik ahhoz a fideszes indítványhoz, amely azt javasolja, hogy ne nőjenek a BKV viteldíjai, "akkor az a helyes magatartás, hogy megadjuk a lehetőséget erre és támogatjuk, hogy ne növekedjenek a budapesti lakosság terhei".

Ha pedig a BKV-nál ezt meg lehet csinálni - jegyezte meg -, akkor véleményük szerint nem szabad csak a BKV-ra fókuszálni, és az az álláspont alakult ki a frakcióban, hogy a budapestieket ne terheljék emeléssel. Ha a cégekben ennyi tartalék van, akkor ezt meg lehet oldani.

Horváth Csaba (MSZP) volt főpolgármester-helyettes a BKV jegyáremelésének elutasításáról szóló közgyűlési döntésről azt mondta: a négyszázalékos tarifaemelés 2,5 milliárd forintot jelentett volna a közlekedési társaságnak, de figyelembe véve, hogy az áremelés miatt kevesebb jegyet és bérletet vesznek, illetve többen ülnek autóba, ez ténylegesen csak kevesebb mint egymilliárd forint lett volna. Ez után alakult ki az érdemi vita arról, hogy emeljék-e a jegyárakat a "virtuális bevétel" érdekében, vagy tegyenek meg mindent azért, hogy többen válasszák a közösségi közlekedést és a több utassal érjék el a több bevételt. A közgyűlés ez utóbbit választotta.

"Arra kértem a BKV menedzsmentjét, hogy ennek megfelelően módosítsa az üzleti tervét" - mondta Horváth Csaba, hozzátéve, véleménye szerint "nem döntött rosszul a közgyűlés".