'Halálom után hozzák nyilvánosságra...'
Szlovákia hozzájárulásával immár lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel is meggyanúsítható a tavaly április óta Magyarországon előzetes letartóztatásban lévő Jozef Rohác – közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda. A magyar hatóságoknak azért kell új kiadatási kérelemmel fordulniuk Szlovákiához, mert a korábbiban, amelynek alapján tavaly áprilisban kiadták Rohácot Magyarországnak, ez a bűncselekmény nem szerepelt. A jog szerint viszont a külföldről kikért személyeket csak azokkal a bűncselekményekkel lehet meggyanúsítani, amelyek a kiadatási kérelemben is szerepeltek. Ha később újabb bűncselekmény gyanúja is megfogalmazódik, úgynevezett pótkiadatási kérelmet kell a kiadó országnak küldeni, s amíg az „zöld utat nem ad a gyanúsításnak”, az illető újabb bűncselekménnyel nem gyanúsítható meg.
Rohácot 2011-es második magyarországi kiadatásakor Fenyő János vállalkozó 1998-as meggyilkolásával gyanúsították meg. Mivel a gyilkosságot illegálisan birtokolt Agramm 2000 típusú horvát katonai géppisztollyal követték el, nyilván előbb vagy utóbb lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel is meg fogják gyanúsítani, ezért kellett ezekre a bűncselekményekre is kérni (ha már az eredeti kérelemből kimaradt, akkor utólag) a kiadatását.
A Nemzeti Nyomozó Iroda szerkesztőségünknek címzett közleménye szerint Rohácot eddig a Fenyő-gyilkosságon kívül más bűncselekmények elkövetésével nem gyanúsították meg. Arról pedig a nyomozás érdekeire hivatkozva egyelőre nem kívánnak részleteket elárulni, hogy a Fenyő-ügyben hol tart a nyomozás. Közlésük szerint a Roháccal szemben megfogalmazott gyanú (amely szerint ő lőtte le 1998. február 11-én a II. kerületi Margit utcában Fenyő Jánost, a VICO médiabirodalom tulajdonosát és vezetőjét) továbbra is megalapozott.
Rohác bűnösségében azonban sokan kételkednek Szlovákiában és Magyarországon egyaránt. Többek szerint a szlovák, majd a magyar rendőrség démonizálta Rohácot, akire az elmúlt húsz évben kígyót-békát kiabáltak, de semmit nem tudtak rábizonyítani. Annak ellenére sem, hogy a férfi úgymond "nem egyszerű eset ", a 90-es évek végi Budapesten sokan rettegtek tőle az éjszakában. Őt tartották ugyanis az alvilág kivégző, eltakarító emberének. Így is emlegették: Eltakarító, Fogorvos (igen gyakran egy fogorvosi táskában szállította fegyvereit és a robbanóanyagokat). Sokan ismerték még a sokatmondó Patkány, illetve Tisztító néven is.
Bár a szlovákiai és a magyarországi alvilági elszámolásokban neki tulajdonított bűncselekmények egyikét sem sikerült eddig rábizonyítani, Rohác biztosan nem kispályás. Kevéssel a csehszlovákiai rendszerváltozás előtt elrabolta az egészségügyi miniszter gyermekét, így próbált meg Nyugatra szökni. A határon elfogták, elítélték, börtönbe került, ahol börtönlázadást szított és el is érte, hogy személyesen a belügyminiszter-helyettessel tárgyalhasson a rend helyreállításának feltételeiről.
A rendszerváltozás után szabadult, és attól kezdve pontosan senki nem tudja, miből élt, mivel foglalkozott. Tény, hogy igen jó és szoros kapcsolatokat ápolt Vladimir Meciar miniszterelnöksége idején az Iván Lexa vezette szlovák titkosszolgálattal, az SIS-szel. (Meciar egyik utolsó miniszterelnöki intézkedése egy olyan amnesztiarendelet elfogadtatása volt, amely lényegében érinthetetlenné tette Rohácot Szlovákiában.)
Állítólag a SIS több titkos akciójában is részt vett, 1998 nyarát követően többször is felvetődött, hogy Rohác és csapata hajtotta végre a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantást, korábban pedig a Fidesz és a Kisgazdapárt székházai és politikusaik lakásai elleni merényleteket. Utóbbiakat nagy valószínűséggel az akkoriban Magyarország uniós csatlakozását fékezni próbáló Szlovákia titkosszolgálatának, az Aranykéz utcát pedig magyar alvilági csoportoknak a megbízásából.
Az Aranykéz utcai robbantás után Rohác nyomtalanul eltűnt. Mindenki (az alvilági belharcok túlélői és a rendőrség is) halottnak hitte, mígnem 2009 őszén Prágában az ellene néhány hónappal korábban kiadott magyar elfogató parancs alapján elfogták. Állítólag ittasan szembe hajtott a forgalommal egy egyirányú utcában, majd cseh jogosítvánnyal igazolta magát, miközben szlovákul beszélt.
Magyarország akkor (még csak) a Seres Zoltán vállalkozó ellen 1997 nyarán elkövetett bombamerénylet-kísérletért kérte a kiadatását. Két évvel később robbanóanyaggal visszaélésért a bíróság két évre ítélte. A vádhatóságnak csak azt sikerült bizonyítani egy, a bombán rögzített ujjlenyomattal, hogy Rohác készítette a pokolgépet, azt azonban nem, hogy jelen volt, amikor azt ismeretlenek Seres autója alá tették. (Seres Zoltánt két évvel később ismeretlenek lelőtték, amikor Bentley-ével Tahitótfalun keresztül autózott.)
Rohác a bíróságról azonnal hazautazott Szlovákiába. 2011 tavaszán kedvenc kávézójában vették őrizetbe a szlovák rendőrök. Letartóztatták és kiadták Magyarországnak. Bár hivatalosan egyik ország hatóságai sem ismerik el, „cserébe” Magyarország kiadta Szlovákiának a budapesti éjszakában Turek néven ismert Haris Sándort. Szlovákia az 1999 tavaszán tíz emberéletet követelő dunaszerdahelyi mészárlással összefüggésben kereste a magyar férfit.
Hogy a „csere” közelebb viszi-e a két ország hatóságait a 90-es évek alvilági háborúinak megértéséhez, a még megoldatlan gyilkosságok és robbantások elkövetőinek felderítéséhez, ma még rejtély. Rohác mindenesetre nagy valószínűséggel kulcsfigura számos ügyben. Kérdés , beszél-e. Eddig nem tette. Egy interjúban pedig azt mondta: titkait egy ügyvédjénél letétbe helyezett pendrive-on gyűjtötte össze. A pendrive tartalma csak a halála után hozható nyilvánosságra.
