A közelmúltban az Ide tartozunk! – Roma Közösségi Hálózat, majd a Fővárosi Cigány Önkormányzat is tiltakozott az ellen, hogy utcára tegyék a Roma Parlamentet. Most Zsigó Jenő, a Roma Parlament elnöke és Horváth Aladár, a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület vezetője tartott közös sajtótájékoztatót.

„Semmihez sincs jogunk. Sem beszélni, sem gondolkodni, sem cselekedni” – jellemezte részben a cigányság, részben saját szervezete helyzetét Zsigó Jenő. A Tavaszmező utcában működő Roma Parlament – mondta – közfeladatot lát el: miközben jellemzően józsefvárosi romák látogatják, több mint húsz éve pótolja a mindmáig hiányzó cigány művészeti és kulturális központ szerepkörét.

A Roma Parlament mindezeken túl rendkívül kritikus politikai műhely, amely a rengeteg kulturális esemény mellett képzéseket, akadémiát is szervezett a cigány közélet szereplőinek. Zsigó keményen bírálta az „állam által létrehozott álcigány szervezeteket”, valamint Kolompár Orbánt és legfőképpen Farkas Flóriánt. Utóbbi – jegyezte meg – MDF-esként indult, aztán az MSZP szövetségese volt, majd átpártolt a Fideszhez.

A józsefvárosi önkormányzat harmadik alkalommal próbálja meg kilakoltatni a Roma Parlamentet – közölte Zsigó Jenő, hangsúlyozva, hogy a szervezetnek nincs köztartozása. A VIII. kerületi önkormányzat előzőleg partnernek mutatkozott, de új bérleti szerződés és együttműködési megállapodás helyett végül kilakoltatási végzés jött. (Lapunk korábbi megkeresésére az önkormányzat azóta sem reagált. Az MTI-nek adott tájékoztatás szerint Józsefváros a Roma Parlament által használt ingatlan értékbecslését kezdeményezte. Annyi biztos, hogy a bérleti jogviszonyt a régi szerződésben foglalt feltételekkel jogszabályváltozás miatt „nem lehet helyreállítani”.)

A 214 négyzetméteres irodáért a Roma Parlament kedvezményes, havi nem egészen 20 ezer forintos bérleti díjat fizet. Ha az önkormányzat sokszorosára emeli a bérleti díjat, és pályázatot ír ki az ingatlan használatára, akkor a kevés pénzből gazdálkodó Roma Parlamentnek esélye sincs nyerni – jelezte Zsigó Jenő. A cigányságnak – tette hozzá – törvényben szavatolt joga őrizni az identitását, ehhez pedig intézmények kellenek.

A Roma Parlament elnöke a közvetett népirtás eszközének nevezte, hogy a cigányságot kirekesztik a társadalomból, ugyanakkor naponta megalázzák becsületében, stigmákkal veszik körül (bűnöző, élősködő, munkakerülő stb.). A romák nagy részének olyan szánalmasan kevés pénzből kell életben maradnia, ami „közelít a koncentrációs táborok napi fejadagjához”. A cigányokat elnyomó rendszert az állam hozta létre – mondta Zsigó Jenő –, ezért az államnak kell fellépnie a lakóhelyi, oktatási, munkahelyi szegregációval szemben: különben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak.

Horváth Aladár a demokratikus roma politika utolsó bástyájának minősítette a Roma Parlamentet. (Annak idején ő volt a Roma Parlament első elnöke. A kilencvenes évek közepén elhagyta a szervezetet, és megalapította a Roma Polgárjogi Alapítványt. Most a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület vezetője.)

Szolidaritásból minél többen lépjenek be a Roma Parlamentbe! – szólította fel a cigányokat Horváth Aladár. Reméli, hogy a tiltakozások hatására a józsefvárosi önkormányzat meggondolja magát. Ellenkező esetben sem adják fel. „Ha kell, a testünkkel védjük meg a Roma Parlament épületet és az abban felhalmozott értékeket” – jelentette ki Horváth Aladár, aki a magyarországi cigányság helyzetét értékelve a lényeget tekintve egyetértett Zsigó Jenővel: „egy lépésre vagyunk a népirtástól”.

A Tavaszmező utcai iroda ügye a bíróságon folytatódik.