Az alaptörvény legutóbbi módosítása sem javított a hazai alkotmányosság vészes állapotán. A kormányerő azzal leginkább saját nemzetközi megítélését kozmetikázná, miközben a „korrigált” szabályok tartalmi alkotmányellenessége megmaradt – állapítja meg közös értékelésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért.

A parlament hétfőn ötödik alkalommal módosított az alaptörvényen, vagyis: ugyanaz a kormánytöbbség, amelyik nemrég megalkotta, átlagosan 125 naponként változtatott valamit. Az új alkotmány a jelek szerint gyorsabban avul, mint az okostelefonok vagy a személyi számítógépek – vélik a jogvédők.

A meglévő legitimációs és tartalmi hiányosságok mellett a gyakori toldozgatás szerintük az alkotmányosság maradék illúzióját is eloszlatja: az alaptörvényt aktuálpolitikai érdekei érvényesítésének eszközeként használja a hatalom birtokosa.

Az ötödik módosítás az alaptörvény szintjén is megszünteti az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének ügyáthelyezési jogát, a választott bírákból és a Kúria elnökéből álló Országos Bírói Tanácsot (OBT) pedig a bírósági igazgatásban közreműködő és a bírósági igazgatás központi szervét – az OBH-t – felügyelő igazgatási szervként nevezi meg. Ezek a valóban indokolt módosítások azonban csupán az alacsonyabb szintű jogszabályokhoz és a már megvalósult helyzethez igazítják az alkotmányt.

A politikai hirdetések médiaszolgáltatásban való közzétételének szabályait a módosítás csak látszólag változtatta meg – vélik a civilek. A korábbi szabályozás kifejezetten tiltotta a kereskedelmi médiában folytatható politikai kampányt, míg a mostani eredményeként a kereskedelmi tévéknek is lehetősége lesz ingyenesen politikai hirdetést sugározni.

Azzal, hogy a kereskedelmi médiaszolgáltatók is csak ellenérték nélkül közvetíthetik a politikai hirdetéseket, kizárólag a belátásukra bízták: a piaci alapon értékesíthető reklámidőben valóban eljuttatják-e a választópolgárokhoz a pártok üzeneteit. Mivel erre ésszerűen nem lehet számítani, így az Alkotmánybíróság által is alkotmányellenesnek ítélt helyzet, vagyis a választási kampány közszolgálati médiára történő korlátozása a jogvédők szerint nem változik.

Az előterjesztő szerint „a vallási közösségek helyzetének megnyugtató rendezése” indokolta az egyházakra vonatkozó szabályok módosítását. Valójában azonban az új alaptörvényi rendelkezés nemcsak fenntartja az egyháztörvény hatálybalépése nyomán keletkezett jogsérelmeket, hanem már nyíltan kimondja a vallási közösségek közti megkülönböztetést – hívja fel a figyelmet a három szervezet.

A módosítás továbbra is biztosítja annak alaptörvényi lehetőségét, hogy az országgyűlés a vallási közösségek egy részének privilegizált – „bevett egyházi” – státust biztosítson, azoknak, amelyekkel a kormány együtt kíván működni „a közösségi célok elérése érdekében”.

A részletszabályokat tartalmazó egyháztörvényben a minden vallási közösségre vonatkozó „közös” szabályok egyes elemeikben megfelelnek ugyan az alkotmányos követelményeknek, ám a privilegizált kategóriával a szabályozás továbbra is diszkriminatív marad. Sőt – állítják –, a bevett egyházi státus elnyerése is az országgyűlés hatékonyan nem támadható döntésének eredménye lesz.