'Ez az alkotmány perverz társadalompolitikát betonoz be'
„A Köztársaság védelmében”- ez volt a jelszava az MSZP hétfői részországgyűlésének, amelyet az alkotmányozó parlamenti üléssel egy időben tartottak a Teréz körúti Szikra moziban. A rendezvényen megjelent a teljes parlamenti képviselőcsoport és az elnökség minden tagja, a közönség soraiban pedig a választmányi delegáltak tucatjait lehetett felismerni.
Tóbiás József frakcióigazgató (a rendezvény levezető elnöke) az ülés elején arról beszélt, hogy sokat kell tenni azért: a mostani alkotmányozás és új alkotmány időszaka csak átmeneti legyen. „Ma mindazokhoz szólunk és mindazokkal akarunk együtt lenni, akik szerint a köztársaság alkotmánya nem lehet egyetlen párt alaptörvénye”- tette hozzá. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi elnöke szónoklatában azt mondta, hogy Magyarországon rendkívüli állapot van. „Azért kényszerülünk a Parlamenten kívül összegyűlni, mert ami az ország házában történik, ellentétes a magyar demokráciával és a józan ésszel is”- fogalmazott Horváth, hozzátéve: a Fidesz-KDNP kivonult a demokratizmusból.
A fővárosi politikus szerint a jelenlegi hatalom ugyanazt teszi, mint korábban: eldönti mások helyett, hogy mi a jó és mi a rossz, az ellenvéleményeket pedig elnyomja. „De el fognak bukni (…) Csak egy epizód marad”- tette hozzá Horváth Csaba, hangsúlyozva: a hatalom tiszteletét előírni nem lehet, csak kiérdemelni. „A mi dolgunk készen állni arra, hogy felszámoljuk a fideszes pártállamot és egy valódi együttműködésre épülő Magyarországot építsünk fel”- mondta az MSZP budapesti elnöke.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy a részországgyűlések sikeresek voltak: sok emberrel és sok véleménnyel találkoztak. A szocialista politikus az új alkotmányt illegitimnek és ideiglenesnek nevezte. „Illegitim, mert pusztán pártalkotmány lesz, kiiktatja a hatalom ellensúlyait és egyetlen párt érdekében jön létre (…) Ideiglenes, mert nem nemzeti konszenzusra alapul, nem erősíti meg népszavazás és mert perverz társadalompolitikát betonoz be és egy riasztó demokráciafelfogást mutat” - fogalmazott Mesterházy. Az MSZP elnöke szerint minden demokrata történelmi felelőssége és kötelessége, hogy nemzeti konszenzuson alapulva egy tartós konszolidációhoz vezető új alaptörvényt hozzon létre. „El fog jönni az az idő, amikor a demokratáknak egy asztalhoz kell ülnie és megterveznie a visszautat a demokráciához és egy fejlődő Magyarországhoz” - tette hozzá.
Mesterházy szerint Orbán Viktor ugyanolyan autoriter, antidemokratikus módon akarja vezetni az országot, ahogyan a Fideszt is irányítja. Úgy vélte azonban: tanulságos, hogy a Fideszben sok demokratikus politikus van, mint Navracsics Tibor, Lázár János, Pokorni Zoltán vagy Rogán Antal, de ők is gyáván és megalkuvóan kiszolgálják Orbánt és nem mertek neki ellentmondani. „Az ő hallgatásuk történelmi bűn (…) A következő választások történelmi fordulópontot is jelentenek majd. Amikor minden demokratának személyes felelőssége lesz abban, hogy segíti-e az új kormányt abban, hogy új demokráciát, új jogállamot tudjunk építeni. Az összefüggés ebben nélkülözhetetlen és mással nem pótolható. Ezért mindenki felelőssége, hogy ahol csak tud, tiltakozzon Orbán Viktor politikai rendszerváltása ellen és készüljön a választások utáni építő munkára”- fogalmazott beszédében Mesterházy Attila.
Fleck Zoltán jogszociológus előadását azzal kezdte: „itt most több gondolat van, mint a Parlamentben”. A szakértő az alkotmány minimális elvárásairól beszélve elsőként a konszenzust emelte ki, majd a szakszerűséget. Ezek nélkül szerinte nem lehet legitim és működőképes alaptörvényt létrehozni. Fleck szerint az MSZP régen hozott olyan jó döntést, hogy nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban. A jogszociológus hozzátette: a jogállami keretek leépítése okán létrejövő egyensúlytalanság meg fogja bénítani a jogállami működést. Felhívta a figyelmet arra, hogy jogaink elől a készítők kivették a „velünk született” jelzőt, ami szerinte sokat elárul az alkotók szándékáról. „Ez az alkotmány jelenlegi formájában nem lesz alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson a jogok kiterjesztéséhez. Ez a jogok korlátozásának rendszere”- mondta, hozzátéve: egy konszenzuális alkotmány a nemzeti kohéziót is erősíti. „Közösséget nem kitalálni lehet az alkotmánnyal, hanem egy társadalom értékeit megerősíteni”- fogalmazott Fleck. A jogszociológus szerint az új alaptörvény olyan érzelmeket fog beindítani, amely nem fogja elősegíteni a nemzeti kohéziót. „Ez az alkotmány egy civilizációs visszalépés. A szabadság szerető gondolkodás bizonytalan és izolált volt az elmúlt húsz évben is; de működött (…) A tanulási folyamat most meg fog szakadni. A civilizációs folyamat többször megtorpant ugyan, de senki nem kérdőjelezte meg a fontosságát. Ez a folyamat most visszafordul ezzel az alkotmánnyal”- mondta Fleck Zoltán.
Bárándy Gergely szocialista képviselő a részországgyűlés hozzászólójaként arról beszélt, hogy a Fleck Zoltán által felvetett problémákat próbálták az alkotmányozás előkészítő folyamatában asztalra tenni, de a Fidesz-KDNP lesöpörte azokat. Bárándy szerint most már az a kérdés, hogy a tarthatatlan helyzeten, a készülő „neo-hortysta rendszeren” hogyan lehet változtatni. Úgy vélte, hogy a baloldal feladata a társadalmi csoportok összefogása, a háttér biztosítása és a tiltakozás.
Boros László, az ELTE jogszociológusa előadásában azt mondta: Orbán Viktor egyeduralmának kiépülését a Fideszen belül korábban kialakított egyeduralmi rendszere segítette, a mostani alaptörvény pedig mindezt most bebetonozza. Úgy vélte: az új alaptörvény felfogása nagyban hasonlít a keleti despotizmushoz. Boros többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti hitvallás egy olyan érvelésre ad majd lehetőséget, mint annak idején a megfoghatatlan kifogás: „jó ez a tanulmány, csak nem elég marxista-leninista”. A jogszociológus arra is rámutatott, hogy idővel bizonyos elégedettlen tömegek igényeit alkotmányos keretek között nem lehet majd kielégíteni és félő, hogy ezek majd a szélsőjobboldalhoz csapódnak.
Trippon Norbert, az újpesti MSZP frakcióvezetője hozzászólásában azt mondta: az emberek nem fogják szó nélkül hagyni azt, amit a Fidesz „tesz a nemzet ellen”. A fiatal politikus szerint „hiába döfik le rozsdás késsel a köztársaságot”, az emberek már „nagyon nem szeretik”, amit a Fidesz csinál és a pohár nemsokára végleg be is fog telni.
Lakner Zoltán politológus előadásában Kende Péter és Ferge Zsuzsa korábbi tanulmányaiból idézett, majd arról beszélt: az egy éve zajló folyamatok tovább szélesítik az egzisztenciális különbségeket. A munkahelyteremtés problematikájáról és a kormány tervezett közfoglalkoztatási programjáról szólva megjegyezte: a nem dolgozó szegényeket ezzel csak a dolgoztatott szegények váltják fel. „Ha valóban komolyan vesszük a köztársaság eszméjét, akkor az államnak a polgárok közös birtokának kell lennie”- zárta szavait Lakner Zoltán.
Gajda Péter, Kispest szocialista polgármestere felszólalásában az önkormányzatok jövőjéért aggódott, mondván nem látni egyelőre, hogy mi a kormányzat célja a régiós irányítással. „Védjük az értékeinket és készüljünk fel az építkezésre!” - fogalmazott. Burány Sándor országgyűlési képviselő a magántulajdonról értekezett, majd szintén arra szólította fel a demokratákat, hogy döntsék meg Orbán Viktor rendszerét.
Niedermüller Péter kultúrantropológus tudatosan valóságidegennek nevezte, hogy az új alkotmány szerint a család kizárólag egy nő és egy férfi házasságán alapuló közösség lehet. A szakértő úgy vélte, hogy nyugati kultúrákban a politikának eszébe sem jut különbséget tenni családformák között, vagy beemelni egyetlen formát közülük az alaptörvénybe. „A család a szeretet és az összetartozás”- hangsúlyozta Niedermüller, hozzátéve: az új alkotmányt és az általa építendő új társadalmi rendszert jól jellemzi, hogy a szövegben alig nyolc alkalommal szerepel a „társadalom” szó és csak kétszer a „modern” kifejezés.
Tüttő Kata fővárosi szocialista politikus az európaiság fontosságáról beszélt pár perces hozzászólásában; Kuszing Gábor, a Patent Egyesület pedig az ellen emelt szót, hogy az alkotmányozás ne vezethessen az abortuszszigorításhoz. Józsa István szocialista politikus az „elnyomás alkotmányának” nevezte az új alaptörvényt előadásában, és azt javasolta: álljanak a szocialisták az ellenállás élére.
Lattman Tamás nemzetközi jogász szerint az új alkotmány nem reflektál a jövőbeli problémákra, múltba mutató, a jelenben érvényesülő önigazolás csupán. A szakértő szerint a szöveg sok problémát megoldás helyett inkább újranyit és inkább belpolitikai kérdésre alapozva született, mint érdemi átgondolás útján.
Kovács László, az MSZP alelnöke is felszólalt az eseményen. A volt uniós biztos előadásában többek között azt mondta: a Fidesz eddigi kormányzása nemzetközi megítélésünket illetően nem bír pozitív mérleggel. Hozzátette, hogy az uniós elnökségünkkel kapcsolatban nem a sikeres szakmai programokra fognak emlékezni, hanem a demokrácia lényegét érintő fékek és ellensúlyok lebontására, a botrányokra. Kovács is megemlítette, hogy a mostani folyamatok beleillenek abba, amit Orbán már Kötcsén előrevetített. Úgy vélte, hogy a médiatörvényhez hasonló nemzetközi botrány kerekedhet az alkotmány szövegéből is.
Mesterházy Attila pártelnök az ülés végén ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet a részországgyűlés fogadott el. Ebben többek között az szerepel, hogy kezdeményezik: a Magyar Országgyűlés tegyen hitet a Köztársaság értékrendje mellett és mondja ki, a köztársaság a demokraták számára nemcsak államforma, hanem a demokrácia szervezőelve, a nemzetet összetartó erő. A politikai nyilatkozatban szerepel még, hogy az MSZP elképzelése szerint április 18-át a Magyar Köztársaság védelmének napjává kívánják nyilvánítani, amikor a demokraták hitet tesznek a köztársaság mellett. Kinyilvánítják, hogy a demokraták számára a köztársaság a demokráciát, a szabadságot, az egyenlőséget és szolidaritást, az állampolgárok egyenrangú közösségét, a sokszínűséget, a haza és haladás eszméjét jelenti.
