A Fidesz pártalapítványa néhány hete Polgári Magyarországért Díjjal tüntette ki a kormánypárti Békemenetet, amelynek szervezői között találjuk Bayer Zsolt újságírót is. A díjátadó ünnepségen Balog Zoltán kuratóriumi elnök, az emberi erőforrások minisztere és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is méltató beszédet mondott. A szóban forgó újságíró a Fidesz alapító tagja. Ahogyan a külföldi sajtóban is megemlítették: Orbán Viktor barátja.

Személye hirtelen kínossá vált pártja és a kormány számára.

Az aktuális botrányt az a Magyar Hírlapban megjelent írás robbantotta ki, amelyben Bayer Zsolt a cigányok jelentős részét állatnak nevezte a szigethalmi késelés ürügyén. (A bűncselekmény pontos körülményei egyelőre tisztázatlanok.) A szalonképtelen mondatoktól zsúfolt publicisztika így végződik: „Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” Bayer szavait akár a romák egy részének likvidálására való felszólításként is lehet értelmezni.

Ezúttal nem kizárólag a demokratikus ellenzéki pártok tiltakoztak. A szövegtől több fideszes politikus is elhatárolódott, a legkeményebben Navracsics Tibor. A közigazgatási és igazságügyi miniszter az ATV-ben hangsúlyozta: olyasvalakinek nincs helye a Fideszben, aki emberek egy csoportját állatnak tartja. Bayer Zsolt cikke – jelentette ki Navracsics – megcsúfol minden olyan demokratikus közösségi elvet, amiben a Fidesz hisz.

Más fideszesek inkább kenegetni próbáltak az ügyet. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója csak a stílust kifogásolta, a tartalmat nem, és bolhacirkusznak minősítette a baloldal viselkedését. Orbán Viktor mindmáig nem szólalt meg.

Bár a Népszabadságnak a Fidesz egyik – neve elhallgatását kérő – elnökségi tagja úgy nyilatkozott, Bayer Zsolt határán áll a kizárásnak, eddig nem érkezett hír arról, hogy e téren történt volna érdemi fejlemény. Az ügyészség elutasította a Magyar Hírlap újságírójával szemben közösség elleni izgatás miatt tett feljelentéseket.

Az eset nemzetközi hullámokat is vert. Az elhűlt sajtókommentárokon túl Vivien Reading, az Európai Bizottság alelnöke a cikkre reagálva elítélte a rasszizmust, és utalt rá, miért is kaptak Nobel-békedíjat az Európai Unió polgárai.

Bayer Zsolt azt állította, hogy írását félremagyarázták: senkit nem akar likvidálni, csupán a közvéleményt szerette volna felrázni. Széles Gábor, a Magyar Hírlap tulajdonosa és Stefka István főszerkesztő először elnézést kért, majd – korábbi közleményét átfogalmazva – arra buzdított, hogy az olvasók álljanak ki Bayer Zsolt, a lap és a „munkáját végző nemzeti kormány” mellett. (Amúgy Széles és Stefka is szervezője a Békementnek.)

A cikk miatt tiltakozók a hét közben flashmobot tartottak a Magyar Hírlap szerkesztőségénél, vasárnapra pedig Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció tüntetést hirdetett a Lendvay utcába, a Fidesz székházához. A kezdeményezést demokratikus ellenzéki pártok, roma és nem roma civil mozgalmak is támogatták.

Már idézett közleményében Széles Gábor és Stefka István kitért rá, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként bojkottot hirdetett a Magyar Hírlap ellen. (A kiváltó ok akkor is Bayer Zsolt egyik cigányellenes cikke volt.) Széles és Stefka úgy emlékszik, hogy 2009-ben a „Magyar Hírlap létéért hatalmas tömeg tüntetett a Kossuth téren”. A valóságban pár ezren vettek részt a demonstráción, ahol máskülönben a jobbikos Morvai Krisztina is felszólalt.

Ilyen alapon persze a mostani demonstráción is „hatalmas tömeg” gyűlt össze. Az érkezőket a Fidesz székházára kitett, nagyméretű molinó várta: „Ne álljatok a gyilkosok pártjára!, Ne hallgassatok Ron Werberre!”

Egy idősebb férfi hasonló szöveget tartott a magasba, csak éppen ellenkező előjellel. Horthy és Hitler fotója mellett ez volt olvasható: „Kedves Fidesz! Ne állj a gyilkosok pártjára!” A tüntetők egy kézzel írt transzparenssel is válaszoltak a Fidesznek: „Embert barátjáról, pártot tagságáról!”. Többen „Én is cigány vagyok” feliratot viseltek.

Gyurcsány Ferenc és felesége mellett több DK-s és MSZP-s politikus is eljött. Eredetileg úgy volt, hogy a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért képviseletében Horváth Aladár is felszólal, végül azonban – amikor megtudta, kik fognak beszélni – elállt ettől. Indoklása szerint az lett volna helyes, ha a demokratikus összefogás vezető politikusai is mikrofonhoz lépnek. Ahogyan decemberben, a Kossuth téri több tízezres náciellenes tüntetésen tették.

Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője emlékeztetett rá, hogy Bayer Zsolt nem először és nem véletlenül szólta el magát, évek óta uszít. Iványi feltevése szerint ez pártja akaratából történik. Ami szégyen és gyalázat, jóvátehetetlen károkat okoz az országnak. A lelkész hangsúlyozta: adósai vagyunk cigány honfitársainknak szolidaritással és szeretettel.

Ungár Klára volt fideszes és szabad demokrata politikus, a SZEMA (Szabad Emberek Magyarországért – Liberális Párt) elnöke sorra vette, milyen változásokon ment át a Fidesz a kilencvenes évek eleje óta. Közölte, hogy Orbán Viktor a polgári körök egyikében „nevelte fel” Vona Gábort. Aki a Fideszre szavazott, végül is a Jobbikot kapta. Aki pedig nem akar Jobbikot, soha többé nem szavazhat a Fideszre.

A rendezvényen felolvasták Schiffer András levelét, amelyből kiderült: az LMP fontosnak tartja a rasszizmus elleni küzdelmet, de ebben a demonstrációban szervezőként nem kíván részt venni, és szónokot sem állít. A bejelentést pfújolás fogadta.

Teleki László MSZP-s roma politikus arról beszélt, hogy a cigányok segíteni akarnak – nem a Fidesznek, hanem Magyarországnak. A volt államtitkár szerint Orbán Viktor és a Fidesz részéről egyedül az lenne elfogadható lépés, ha Bayer Zsoltot kizárná a pártból. „Zárják ki!” – követelte a tömeg. Nem sokkal később az „Orbán, takarodj!” következett.

A miniszterelnököt bírálta Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője is. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor – más kényes ügyekhez hasonlóan – ebben az esetben is néma maradt. Vadai Ágnes hangsúlyozta: a miniszterelnök a szabadságjogok árulója lesz, ha nem szólal meg.