Gurmai az elsősorban európai kérdéseket boncolgató dokumentumban leszögezi, hogy Európa és az Unió is komoly kihívásokkal küzd: a gazdasági és pénzügyi válság demokratikus válsággal is párosul. Utóbbi kapcsán megjegyzi, hogy kettőssége abban rejlik: egyszerre erősödnek a nacionalista és populista hangok, és egyszerre jelenik meg a legitimitás megkérdőjeleződése is. A helyzet megoldása Gurmai szerint leginkább abban áll, hogy közelebb kell hozni az állampolgárokat Európához. „Erre egy olyan modell képes, amely közös alapértékeinken nyugszik: szolidaritás, demokrácia, szabadság. Egy olyan modell, amely egyszerre képes idővel választ adni a gazdasági, globalizációs, klímaváltozással összefüggő, energetikai és demográfiai kihívásokra” – írja az EP-képviselő.

Gurmai Zita írásában rámutat, hogy a nacionalista mozgalmak nem újak, de a válság nyomán újbóli erőre kaptak. „Új és ijesztő jelenség viszont ezen mozgalmak szavazóinak megsokszorozódása és földrajzi elterjedtségük. A gyakran követendő társadalmi modellként emlegetett északi országokban a szélsőjobboldali pártok ilyen mértékű sikere elképzelhetetlen lett volna tizenöt évvel ezelőtt. Szintén aggasztó, hogy nacionalista és populista hangok hallatszanak hagyományosan konzervatív pártoktól. Közülük többen hatalmon vannak, s ezt felhasználják arra, hogy átalakítsák a politikai és intézményes rendet” – fogalmaz Gurmai, hozzátéve: emiatt több országban veszélybe kerül a demokrácia és a jogállam. „Így van ez Magyarországon, de más uniós tagállamokban, például Romániában és Bulgáriában is” – olvasható a dokumentumban.

A szocialista EP-képviselő szerint a válság megoldása még messze van, mert nincs közös és hatékony megoldási javaslat. „Tűzoltás folyik, stratégia nélkül, zárt ajtók mögött. Ennek a látható jelei a megszorítások, miközben a fenntartható növekedés és a foglalkoztatottság a háttérbe szorulnak. Minden eddiginél kevésbé átlátható és demokratikus a döntéshozatal: a ’Merközy’ páros által kedvelt kormányközi megoldások egyre inkább felváltani igyekeznek a minden tagállamot felölelő ’közösségi’ megközelítést. Emiatt az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, az Európai Parlament befolyása csökken” – fogalmaz Gurmai. A politikus hangsúlyozza, hogy több európai ország és egyre több európai polgár érzi úgy, hogy magára maradt, nem számíthat az európai intézményekre. „Egyetértek a német Alkotmánybíróság elnökével, aki nemrégiben így nyilatkozott: 'Végzetes hiba lenne, ha az euró megmentése és a mélyebb integráció felé tartó utunkon elveszítenénk a demokráciát.' Mi, szociáldemokraták, már régóta figyelmeztettünk mindenkit, hogy a megszorító intézkedések önmagukban nem elegendőek. Újra kell élesztenünk a fenntartható növekedést Európában, és hatékony stratégiát kell kidolgoznunk a munkanélküliség kezelésére, különösen a fiatalok körében” – hangsúlyozza az MSZP-s politikus.

Gurmai arra is felhívja a figyelmet, hogy számos konzervatív politikus kettős beszédet alkalmaz, saját országukban mindenért „Brüsszelt” hibáztatják, azt mondván, hogy a megszorító intézkedéseket „eurokraták írják elő”, a világtól távol. „Azt viszont gyakran elfelejtik, hogy az Európai Bizottság biztosainak nagy részét jobboldali kormányok jelölték. A Tanácsban hozott döntéseket is többnyire jobboldali döntéshozók hozzák, hiszen ők vannak többségben. Ez a példa jól szemlélteti, hogy több erőfeszítést kell tennünk annak érdekében, hogy az állampolgárok tisztán lássák, hogyan működik az Európai Unió” – írja Gurmai Zita. A politikus szerint elfogadhatatlan, hogy a konzervatívok nem ismerik el felelősségüket a válság kialakulásában.

„Egyre nehezebbé válik annak bebizonyítása, hogy Európa jó nekünk. Nem csoda, hiszen egyre nehezebb átlátni, mit is jelent ma Európa. Mit látunk? Egy szociálisan bizonytalan Európát, amely nem tudja kezelni a szociális válságot, valamint az egyre több és egyre inkább eltérő tagállamot. De azt az Európát is nehezen, ahol tizenhét tagállamnak közös valutája van, de nem tudnak hatékonyan fellépni a pénzügyi válság ellen. Európa fordulóponthoz érkezett. Mi lesz a következő lépés: Európai Egyesült Államok vagy egy kormányközi modell? Ezt maguk a politikusok nem találhatják ki. A szocialistáknak és progresszíveknek meg kell találniuk a módját, hogy bevonják az állampolgárokat ezekbe a döntésekbe. Ennek első lépése, hogy megmutassuk, miért is jó nekünk Európa” – fogalmaz Gurmai Zita.

Az MSZP-s képviselőnő úgy gondolja: ismét szükség lenne egy – az 1988-ban készült Cecchini-jelentéshez hasonló – elemző dokumentumra, amely tényekkel és számokkal cáfolja meg a populista retorika állításait. „Kommunikációra és nem propagandára van szükség! (…) Már nem elég azt mondogatni, hogy 'az Európa Unió azért jött létre, hogy ne legyen többé háború'. Ennél több kell. Éppen ezért tettem meg mindent, mint az Európai Polgári Kezdeményezés egyik jelentéstevője, hogy ez az új lehetőség, amellyel április 1-jétől lehet élni, egy valóban használható és hatékony állampolgári eszköz legyen” – fogalmaz. Gurmai hozzáteszi: az uniós állampolgárok így közvetlenül befolyásolhatják a politikai napirendet, javaslatot tehetnek az Európai Bizottságnak arra, hogy egy adott kérdésben melyik a követendő út. „Az átláthatóság követelményének is mindenben meg kell felelnünk. Az Európai Szocialisták Pártja ezért kezdeményezte a ’Közös Jelölt’ folyamatot, amely egy világos, nyílt út lesz ahhoz, hogy 2014-ben közösen progresszív jelöltet állítsunk az Európai Bizottság élére. Ez természetesen csak néhány példa, de ha együtt gondolkodva több ilyen születik, akkor eljutunk oda, hogy az állampolgárok nem külső tényezőként kezelik az EU-t, hanem életük részeként. Ha egy dolgot megtanultam 'Brüsszelben', akkor az az, hogy ha valamire van politikai akarat, akkor az megvalósítható, az intézményi korlátok ellenére is. Bennem megvan a politikai akarat, bízom abban, hogy mások is mellém állnak” – zárja a kongresszusnak is szánt sorait Gurmai Zita.