Rossz az egyházügyi törvény, mert különbséget tesz egyház és egyház között, illetve a hívő magyar állampolgárok között a szerint, hogy mely egyház tanait követik - mondta Nyakó István, az MSZP országgyűlési képviselője vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.

A Diplomáciai 'hadüzenet' után, kialakul a vallásháború újabb hadszíntere címmel tartott sajtótájékoztatón a honatya kiemelte: 'az új diktátum képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni'.

A szocialista képviselő négy kérdést fogalmazott meg az egyházügyi törvénnyel kapcsolatban. Lázár Jánostól, a Fidesz frakcióvezetőjétől azt szeretné az MSZP megtudni, hogy 'ki volt valójában a törvény beterjesztője, a kormány, a pártszövetség, a KDNP vagy a Fidesz', mert "aki előidézte a bajt, ha tudja, meg is kell oldania'. Második kérdésük Lázár János felé az, hogy tartalmilag módosítják-e majd a törvényt.

Orbán Viktor miniszterelnöktől azt kérdezik, hogy Deutsch Tamás fideszes politikus az Egyesült Államok külügyminisztériumi tisztségviselőjének a témában adott válaszát tekinthetik-e a polgári párt hivatalos álláspontjának, azaz diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben. Ugyancsak a kormányfőtől kérdezik, hogy felhagynak-e a köztársaság demokratikus intézményeinek felszámolásával, és helyreállítják-e a választások előtti állapotot.

Nyakó István annak a véleményének adott hangot, hogy az éj leple alatt meghozott törvény meghozatalának napja, július 11-e vallás- és egyháztörténeti gyásznapként vonult be a magyar jogalkotás történetébe, mert a törvény cinikusan a vallásszabadságról szól, de paragrafusba foglalja minden magyar állampolgárnak, hogy mit tekinthet vallásnak.

Megfogalmazása szerint az új egyházügyi törvény 'kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan', és a botrányos körülmények között meghozott törvény nemcsak belföldön, de már a tengerentúlon is kicsapta a biztosítékot. Sajtóhírekből úgy értesültek, már a Fidesz is látja, hogy (...) olyan torzót hozott létre, amelyet módosítani kell- tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a képviselő elmondta: a bíróságnak korábban nem lett volna szabad bejegyeznie a 'bizniszegyházakat'. Most, hogy az egyházak elismerését az Országgyűlés kétharmados döntésére bízzák, kiteszik őket a mindenkori politika kénye-kedvének. Érthetetlennek nevezte, hogy olyan egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húsz évesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg azok, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a húsz éves korhatárt, megkaphatják a bejegyzést.