Bánáti János hozzátette: az AB döntése inkább megelégedettséggel, mint örömmel tölti el. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az MTI-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy időben jelezték kifogásaikat a jogalkotóknak.

Bánáti János nagyobb megfontolást és szakmai konzultációt vár a jogalkotás felelőseitől, különös tekintettel a jövő év első felében megalkotandó büntető- és polgári törvénykönyvre. A kamara elnöke fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a testület 40 tagú elnökségének egyhangú támogatásával fordultak az idén tavasszal az AB-hoz.

A Legfőbb Ügyészség - mint Horányi Miklós szóvivő közölte - sem most, sem a későbbiekben nem kívánja kommentálni az Alkotmánybíróság döntését.

Az AB hétfői határozatában megsemmisítette a büntetőeljárási törvény több rendelkezését. Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel.

Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a százhúsz óráig tartó őrizet, és az, hogy az őrizet első negyvennyolc órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják.

Nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.

Mint közölték, az Ab hétfői ülésén több indítványozó - köztük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - kezdeményezésére döntött a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének az alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről.