'Csak a tekintélyelvű politikusok félnek az internettől'
Szerdán négy szervezet jelentéstevői álltak ki a sajtószabadság mellett és ítélték el a cenzúrázási törekvéseket Budapesten nyilvánosságra hozott közös nyilatkozatukban. Az ENSZ különleges jelentéstevője, az EBESZ sajtószabadság-képviselője, az Amerikai Államok Szervezete (OAS) és az Afrikai Emberi Jogi Bizottság (ACHPR) képviselői közös nyilatkozatban szólaltak fel a világhálón megjelenő vélemények indokolatlan korlátozása ellen, figyelmeztetve a szervezeteik tagjait - gyakorlatilag az egész világot - a nemzetközi jog betartására. A közös nyilatkozatot aláíró raportőrök (akik közül Catalina Botero Marino, az OAS jelentéstevője a találkozón nem tudott részt venni) az interenet-szabadságról szóló szakmai konferenciára érkeztek Budapestre a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) meghívására. Vagyis ezúttal nem kifejezetten a magyar médiatörvény vonzotta őket Budapestre, de ha már erre jártak: üzentek a magyar kormánynak is. Közülük ketten: Frank La Rue ENSZ raportőr és Dunja Mijatovics EBESZ-biztos már korábban is jártak Budapesten és elítélték az új médiatörvényt a sajtószabadság korlátozása miatt.
Ritka, de véletlen?
A jelentéstevők ritka pillanatnak nevezték, hogy négy tekintélyes nemzetközi szervezet közösen álljon ki - de hogy ezt Budapesten teszik, azt Frank La Rue "véletlennek" nevezte, hangsúlyozva, hogy a szokásos éves közös nyilatkozatuk nem csak Magyarországról szól, hiszen világszintű problémáról van szó. Ezzel együtt, La Rue csütörtökön kifejezetten a médiatörvény ügyében találkozik a parlament emberi jogi bizottságának tagjaival (ezt La rue a sajtótájékoztatón jelentette be, de a parlament bizottsági meghívói között nem szerepel); Dunja Mijatovics pedig a médiacsomag tavaly nyári kidolgozása óta harmadszor látogatott Magyarországra.
Nincs kifogás
Közös nyilatkozatukban az „őrkutya” szervezetek raportőrei megemlítik, hogy miközben a világon drámai mértékben megnőtt az internet-hozzáféréseel rendelkezők száma, egyes kormányok továbbra is a nemzetközi jog megsértésével próbálják korlátozni, blokkolni, szűrni az internetes tartalmakat, illetve a hozzáférést. Miközben elismerik a kormányok jogát a szabadságjogok korlátozásához, ismét figyelmeztetnek, hogy sem a nemzetbiztonság, sem a terror elleni küzdelem, sem pedig a gyermekek védelme (a magyar EU-elnökség egyik prioritása - A Szerk.) nem lehet ürügy a vélemények elhallgattatására.
Egyre ijedtebbek
- Észak-Afrikában is bebizonyosodott, mekkora politikai ereje van az internetnek. Ezért tartanak tőle a politikusok a világ számos részén - mondta a raportőrök közös sajtótájékoztatóján Frank La Rue. "Egyre ijedtebbek, ezért próbálják korlátozni a net használatát. Pedig az internet éppen, hogy a demokrácia eszköze, ettől a szabadságtól csak a tekintélyelvű politikusok félnek". La Rue megismételte, amit legutóbbi budapesti látogatásán a kormány értésére is adott: az interneten is a nyilvánosság kell, hogy legyen a főszabály - a korlátozás pedig a kivétel. Kitért a magyar médiaszabályozásra is, amellyel létrejött egy nem teljesen független médiahatóság, ami visszaesést jelent a sajtószabadság terén.
Kár a gőzért
- A XXI. század legnagyobb vívmányát számos kormány a legnagyobb veszélyként kezeli - jelentette ki Dunja Mijatovics. Az 56 országot tömörítő EBESZ szólásszabadság-képviselője - többek között Magyarországra is célozva - a cenzúrázási kísérletekről szólva úgy vélekedett, egyes kormányok akár egyetlen éjszaka alatt olyan szabályokat fogadnak el, amelyekkel elnyomni, blokkolni, korlátozni igyekszenek az interneten elérhető tartalmakat, érdemi társadalmi egyeztetés nélkül, főként politikai érdekekből, hogy a velük szemben kritikus hangokat elhallgattassák.
Túl sok az ilyen kormány, amelyeknek Mijatovics azt üzente: bármilyen erőfeszítéseket tesznek a cenzúrázásra, bármilyen eszközzel is teszik ezt - ez egy vesztes harc. "A történelem megtanított rá, hogy az emberek mindig megtalálják a hozzáférést a tőlük megvont jogokhoz". Dunja Mijatovics kérdésre válaszolva megerősítette, hogy továbbra is figyelmet szentelnek a magyar médiatörvénynek (amit egyelőre még alig alkalmaztak a gyakorlatban; a nyomtatott sajtót például csak az év második felétől bírságolhatják).
Ismerős?
Újságok hatósági regisztrációja, regisztrációs díjak fizettetése, egységes szabályok alkotása a hagyományos tömegmédiumokra és az internetre; büntetőjogi szabályok túlterjeszkedő alkalmazása - a hazánkban sem ismeretlen, a szólásszabadságot korlátozó szabályokat sorolta (ország említése nélkül) Faith Pansy Tlakula, az Afrikai Emberi Jogi Bizottság sajtószabadság-raportőre. Az elmúlt években a sajtószabadság területén világszerte visszaesés tapasztalható, különösen a fejlődő országokban - és különösen a médiában, tette hozzá; ennek "hűsítő hatását" Tlakula szerint világszerte tapasztalhatjuk.
Kikényszeríteni a változást
A Népszabadság kérdésére - miszerint már többször jártak Magyarországon a médiatörvény miatt, mégsem lett semmiféle kézzelfogható eredménye sem az éles kritikájuknak, sem a kormányzati tárgyalásaiknak - Frank La Rue azt felelte: mostani budapesti látogatásuk és a szokásos éves nyilatkozatuk sem a magyar médiatörvényről szól, hanem az internettel kapcsolatos világszintű kihívásokról. - Nem gondoljuk, hogy az éves nyilatkozatunk hatással lenne a magyar médiatörvényre, a probléma valamennyi kontinenst érinti, ezért véletlennek tekinthető, hogy éppen Budapest az aláírás helyszíne.
A jelentéstevők ajánlásainak peig csak akkor van hatása, ha az adott ország társadalma közösen lép fel: nem a raportőrök változtatják meg a kormányzati politikákat, az adott ország állampolgárai kényszeríthetik ki a változást - mondta lapunk kérdésére a világszervezet jelentéstevője.
