Elfogadta a kormány Szócska Miklós és csapata által összeállított Semmelweis Tervet. Ennek részeként azonnal hozzálátnak a fővárosi kórházak államosításához és a térségi ellátórendszer megszervezéséhez. Az egészségügy nagyszabású átalakítását célzó programból  két dolog biztosan hiányzik: honnan lesz pénz a megvalósításra, valamint, hogy ki lesz a kórházak gazdája.

A kormány ugyan a fővárosi kórházak államosítását jóváhagyta, de az összes többire az új önkormányzati törvényig nemet mondott. Ez azt is jelentheti, hogy még nincs lejátszva a Fidesz erős polgármesterei és a kormányzati elképzelés közötti nézeteltérés erőpróbája. A fideszes polgármesterek nem szívesen adnák állami tulajdonba kórházaikat. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére Szócska Miklós csak annyit mondott: hogy hová, kihez tartozzon az ellátás felelőssége, az az önkormányzati politikai függvénye és erről a kormány fog határozni. Budapest helyzete más, mert ott az önkormányzat, a főpolgármester személyesen is támogatja az állami ellátásszervezést.

A kormánydöntés értelmében viszont az idén még csak előkészítik, de jövőre meg is történik országszerte az orvosi ellátások újraszervezése. Ez azzal jár majd, hogy a betegeknek, gyógyításban érdekelteknek olyan új fogalmakkal kell majd ismerkedniük, mint a térségi ellátás, vagy a betegút szervezés.

Az országot Szócska Miklós koncepciója nyolc részre osztja. Egy-egy területen 1-1,6 millió ember ellátásáról kell majd gondoskodniuk az ott lévő egészségügyi intézményeknek. A legfontosabb, hogy csak ott maradhat meg a jelenlegi ellátás, ahol van elegendő orvos és eszköz és ezek együttes működése rentábilis is marad, azaz kellő számú beteg jár az adott rendelésre, vagy kórházba. Ahol ezek együttesen nem állnak fenn, onnan elviszik az orvosi szolgáltatásokat a legközelebbi ellátó helyre.

Szócska Miklós ezzel kapcsolatos kérdésre, hogy megszűnhetnek-e kórházak, csak annyit mondott: ezeket a fogalmakat csak Molnár Lajos használta. Ő inkább úgy fogalmaz: lesznek funkcióváltó intézmények és nyilván az átszervezéssel felszabadulnak épületek, melyek értékesítéséből illetve egyéb hasznosításából (wellness szálló) bevétele lehet az ágazatnak, amit főként az egészségügyben dolgozók bérrendezésére fordítanak. Hozzátette: a struktúrával kapcsolatos döntések a nyár végéig megszületnek és a jövő évben elindulnak az átalakításokkal kapcsolatos beruházások, amit javarészt uniós forrásokból szeretnének finanszírozni.

A budapesti kórházakat kivéve nem született döntés arról, hogy a jövőben kié a felelősség az ellátás megszervezéséért. A fővárosi intézményeket hat-kilenc hónap alatt államosítják, de a konkrét megvalósításról még egyeztetnek a főpolgármesterrel. Budapesten a nem önkormányzati tulajdonú kórházakat – például az egyházi intézményeket – nem államosítják, csupán integrálják őket az ellátórendszerbe. (Szócska bejelentése után alig félórával a városháza kommunikációs igazgatója közleményben is jelezte: támogatják az egészségügyért felelős államtitkár szándékát, miszerint a fővárosi kórházakat „állami gondoskodásba veszik.”  A szocialisták viszont épp ellenkezőleg azt állította, hogy a kormány terve káoszt és rombolást jelent.  Horváth Csaba frakcióvezető azt mondta: a tervhez nem készült hatástanulmány, a következménye pedig megnyúlt várólisták és ellátatlan betegek lehetnek.)

A Népszabadság kérdésére, hogy hogyan fogják a betegeket rábírni, hogy az állam által kijelölt utat kövessék a kezelésük alatt, esetleg jelentheti mindez, hogy az attól eltérő „renitenseknek” fizetniük kell majd valamilyen díjat, az államtitkár azt  felelte: „még nincs döntés e kérdésben, és addig nem is lesz, míg ki nem derül a gyakorlatban, hogy minden térségben valamennyi szükséges ellátás ott van, működik.”

Arra kérdésünkre pedig, hogy a betegnek mikortól kell majd másként viselkedniük, mint eddig, azt válaszolta: mostantól. A feladata pedig legelőször is az, hogy egészségesebben éljen, mozogjon, fogyjon le.

Bár több újságíró sokféleképpen kérdezte, mi lesz, illetve lesz-e forrás az átalakításra, az államtitkár konkrétan nem válaszolt. Forrásként az uniós fejlesztésekre fordítható pénzeket valamint az átalakítás nyomán belső források felszabadítását említette Szócska Miklós. Az orvosi bérek rendezésével kapcsolatban még fölmerült az úgynevezett alternatív forrásteremtés – például- az egészségkárosító termékekre kivetett adó, de ennek részleteiről sem volt hajlandó beszélni. Az sem derült ki: a kormánynak ultimátumot adó orvosokat mekkora béremeléssel próbálja majd itthon tartani.

Sinkó Eszter közgazdász szerint az jó, hogy végre megszűnt a bizonytalanság az egészségügy átalakítása körül. Ugyanakkor a Semmelweis Terv kormányzati elfogadása nem tette világossá, az egészségügy működési kiadásait miből finanszírozza a kormány, mivel több százmilliárd forint hiányzik a rendszer működtetéséhez. A Semmelweis tervben megjelölt források – mint például a népegészségügyi termékdíj - fontosak, de az alapkérdést, a forrásszűke problémáját nem oldja meg. A válasszal azért sem késlekedhetnek sokáig, mert a közelmúlt gazdasági döntéseiből egyértelmű, hogy a kormány arra talál pénzt, amire akar. (Például Mol-részvények.)

Hozzátette: abból, hogy a kormány csak a fővárosi kórházak államosításáról döntött azt is jelenti, hogy az önkormányzatok szemszögéből ítélték meg államosítás szükségességét.  Nem biztos azonban, hogy ez így helyes, sokkal inkább azt kellene vizsgálni, hogy az önkormányzati tulajdonlásnak milyen előnyei vagy hátrányai vannak, voltak az egészségügy szempontjából.  Az a megközelítés, hogy az önkormányzatok eladósodásáért az egészségügy is felelős, rossz út, hiszen az intézmények fenntartása az államnak is pénzbe fog kerülni.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a Semmelweis terv nem oldja meg az ágazat gondjait. Éger István az MTI tudósítójának azt mondta: a koncepcióban vázolt betegút-, valamint az ehhez kapcsolódó ellátásszervezéssel továbbra sem értenek egyet. Azt is nehezményezik, a program semmilyen konkrétumot nem jelöl ki az ágazat munkaerőforrásának kezelésére. Nincs kilátásban a bérek rendezése, így a dolgozók elvándorlása sem fog megállni - tette hozzá.