A Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) és a Holocaust Közalapítvány rendezvényének szónokai az emlékezés és emlékeztetés fontossága mellett a rasszizmus felszámolásáért emelték fel szavukat.

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman emlékező beszédében úgy fogalmazott: a rasszizmus speciális válfaja a tagadás és az elhallgatás, és csak elegendő tudással lehet emlékezni. Hozzátette: a túlélőkkel lassan az emlékek is kihalnak, elhomályosodnak, ezért bármilyen fájdalmas is az emlékezés, be kell oltanunk magunkat a náci eszmeiség vírusa ellen. Megjegyezte, az idő múltával és a tudatlanság miatt ma már sokan megkérdőjelezik a náci borzalmakat, ezért fel kell világosítani az új nemzedéket, meg kell ismertetni a feldolgozhatatlan bűnökkel, és tovább adni az emlékezést, amely minden egyes ember feladata és kötelessége.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa utalt arra, hogy a felejtés nem jelenthet megoldást, bár erre hivatkozott a Pest megyei település, Tatárszentgyörgy képviselő-testülete, amikor nem engedte felállítani a romagyilkosságok két áldozatának emlékére készített szobrot.

Horváth Aladár, az RPA elnöke azt mondta: a nácizmus nem a gyilkosságokkal, hanem politikai megbélyegzéssel, megkülönböztetéssel kezdődik, amikor faji és szociális alapon szelektálnak a társadalom tagjai között, amikor a társadalom eltűri és támogatja az iskolai szegregációt, a munkahelyi diszkriminációt, a lakóhelyi gettósodást, amikor bűnöző népcsoportnak minősítik a cigányságot. A roma jogvédő kijelentette: a magyarországi demokrácia oda jutott, hogy parlamenti erővé emeltek egy nyíltan cigányellenes, antiszemita, homofób újnyilas pártot.

Horváth Aladár azt mondta: az idei országgyűlési választásokon azért fordultak el cigányok százezrei a "magatehetetlen és korrupt baloldali és liberális pártoktól", mert abban bíztak, hogy a Fidesz megvédi őket a középkori állapotoktól, ugyanis a cigányság a legkiszolgáltatottabb és legvédtelenebb népcsoport.

"Ezért ma a legfontosabb kérdés számunkra, hogy a Fidesz-KDNP vezette kormányzat lebontja-e a magyar jogállamiság intézményrendszerét, vagy megerősíti" - mondta az RPA elnöke, hozzátéve, az is kérdés, a nemzeti összetartozás politikája kiterjed-e a leszakadt, két évtizede magára hagyott és megvetett cigányokra, vagy újabb évtizedekre le kell mondaniuk az "újkori gettókból" való kiszabadulásról.

Feltette a kérdést, hogy lesz-e 200 ezer új munkahely a cigányok számára, vagy a harmadik generáció is jövőtlen és bűnbak lesz, mert a három csapás törvénnyel, új börtönök építésével nem lehet a legsúlyosabb társadalmi-szociális gondokat orvosolni, csak újakat teremteni. Horváth Aladár szerint meg kell találni a romák méltó helyét a mai gazdaságban, a munka világában, a modern társadalomban, de ennek alapvető feltétele, hogy a szélsőségesek ne kerüljenek a végrehajtó hatalom közelébe.

A megemlékezés végén a vészkorszak áldozatainak emléke előtt tisztelegve a diplomáciai testületek, civil szervezetek és pártok képviselői koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatánál, és gyertyát gyújtottak az elmúlt két évben történt, hat halálos áldozatot követelő romagyilkosságok áldozatainak emlékére.

A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor területén.

A második világháború idején meggyilkolt romák számát félmillióra becsülik. Magyarországról 23 ezer cigányt deportáltak, közülük 21 ezren az auschwitz-birkenaui táborban haltak meg. A fővárosi Nehru parton 2006-ban állították fel a roma holokauszt emlékművet.