’Az ügyvédek sem mind a szent Grál lovagjai’
Az egyéni alapjogok érvényesülése szempontjából is kiemelt fontosságú a védelemhez és a képviselethez való jog, az ügyvédek félelem- és befolyásmentes működése, az eljárásjogi eszközök egyenlősége – egyebek mellett ezzel indokolja Szabó Máté, hogy alapjogi biztosként az ügyvédség helyzete, illetve az ügyvédek és a hozzájuk fordulók jogainak érvényesülése kapcsán indított vizsgálatot. A projekt – amelynek részleteit sajtótájékoztatón ismertették hétfőn – februárban indult, s várhatóan augusztusban fejeződik be.
Az ügyvédség feladata, hogy az állammal szemben védje meg az egyének jogait, ahhoz azonban, hogy ezt megtehesse, valódi függetlenségre van szüksége – hangsúlyozta az ombudsman. Egyszerre ügyvéd- és ügyfélbarát programról van szó, de az ügyvédek sem mind a szent Grál lovagjai – fogalmazott –, így tehát a felek is védelemre szorulhatnak. Szabó Máté ugyanakkor kiemelte, át kell tekinteni, hogy a közelmúltban sietve meghozott jogszabályok miként befolyásolhatják az ügyvédek munkáját.
Véletlen az egybeesés, hogy néhány napja az ügyvédi eskü szövegének változása miatt került az ügyvédség a figyelem középpontjába – mondta Bánáti János, a vizsgálatban közreműködő Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Ezt a köztestület sem hagyhatta szó nélkül, mert míg korábban arra tettek fogadalmat, hogy hivatásukat ügyfeleik érdekeinek megfelelően gyakorolják, az új szövegben ezt a nemzet javára fordulat váltotta fel, s kimaradt a titoktartási kötelezettség is.
Bánáti mindazonáltal megmagyarázta, hogy amikor az ügyvéd az állam túlhatalmával szemben, vagy polgári jogvitában az ügyfél képviseletében lép fel, tulajdonképpen össztársadalmi érdeket szolgál. Maga is hangsúlyozta azonban, hogy ehhez független és a félelmet nem ismerő ügyvédekre van szükség. Vagyis: ha valaki például az állammal szemben folyó adóperben közreműködik, annak ne kelljen tartania attól, hogy őt is adóellenőrzésnek vetik alá.
Bánáti ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kamara egyik legfontosabb feladata az ügyvédek elleni – „fogyasztói” – panaszok kivizsgálása. Az ilyen eljárásokat a kamarán belül vizsgálják ki, de a végső szót a bíróság mondja ki. Emellett szerinte védeni kell az ügyvédeket is, akiknek a tevékenységét esetenként megalapozatlan panaszokkal próbálják meg ellehetetleníteni.
A magyar pereskedő nemzet: évente 16 millió különféle jogvita folyik, s a jogi kultúra része, hogy sokan fordulnak ügyvédhez is – jelentette ki Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Ő egyébként mindenkit megnyugtatott: ha egy ügyvéd az állammal szemben folyó perben jár el, azért semmilyen hátrány nem érheti. Azért sem – emelte ki –, mert a nemzet javát szolgálja azzal, ha megakadályozza, hogy valakit törvénysértő büntetéssel vagy közterhekkel sújtsanak. Hozzátette: az ombudsmani vizsgálat megállapításait a jogalkotásban is hasznosítani kívánják majd.
A projektben közreműködik a Magyar Helsinki Bizottság is, amely eddig elsősorban a kirendelt védők működésével kapcsolatos tapasztalatokat gyűjtötte össze. Kádár András Kristóf, a szervezet társelnöke szerint az utóbbi időszak téves ítéletei is azt igazolják, hogy az ügyvédek szerepét a büntető igazságszolgáltatásban nem gyengíteni, hanem erősíteni kellene. A kirendelt védőkkel kapcsolatban azonban problémák vannak: például az ORFK korábbi vizsgálata szerint volt olyan megye, ahol a gyanúsítottak első kihallgatásán szinte soha nem vett részt a hatóság által hivatalból kirendelt védő.
A jogvédő szervezet saját vizsgálódása során pedig arra a következtetésre jutott, hogy a rendőrség gyakran „kedvenc” ügyvédjeit vonja be az eljárásba – valószínűleg azokat, akik nem különösebben agilisak, amikor az elkövetők érdekeit kellene képviselniük. Volt olyan kapitányság, ahol az ügyek nyolcvan százalékát egyetlen ügyvéd kapta, másutt pedig több mint négyszáz alkalommal rendelték ki ugyanazt a védőt. Kádár szerint amikor az ügyvéd ilyen hatósági megbízásokból él, a függetlensége kerül veszélybe. Ezért három rendőrkapitányságon kísérleti programot indítottak: a védőt a kamara által összeállított listából a számítógép automatikusan rendeli ki, így a rendszerből kiküszöbölhetők a gyanús elemek.
A projekt
Az ombudsmani vizsgálódás középpontjában az ügyvédek és a hozzájuk forduló ügyfelek jogainak érvényesülése, az ügyvédi kamarák gyakorlata és a kapcsolódó szabályozás alkotmányossági monitoringja áll. A vizsgálatot indokolja, hogy 2011-ben állampolgári panaszok alapján több olyan ombudsmani vizsgálat is folyt, amely érintette az ügyvédséget, az ügyvédi letétekkel kapcsolatos gyakorlatot, illetve az ügyvédekkel szembeni panaszokat követő kamarai eljárást.
Az új alaptörvény nem tartalmaz ugyan rendelkezéseket az ügyvédségről, ám az alapjogi fejezetben továbbra is külön szól az egyes (bírósági) eljárási garanciákról, köztük is kiemelten arról, hogy a büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez, a védő pedig nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
Az egyéni alapjogok védelme szempontjából is kiemelt fontossággal bír az ügyvédi védelemhez és a képviselethez való hozzáférés, az ügyvédek félelem- és befolyásmentes működése, az eljárási jogi eszközök egyenlősége, a gyanúsítottakkal való kapcsolattartás biztosítása.
Az eddigi vizsgálatokhoz hasonlóan kiemelkedő fontosságú a gyakorlat és a szabályozás szempontjából a jogállamiság elve és a jogbiztonság követelménye, valamint a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése – azaz az áttekinthetőség, a zavartalan működés, az ügyvédi kamara szakmai-minőségi ellenőrzési funkciójának működése. Lényeges ugyanakkor a védelemhez való jog – amelynek része az állami kötelezettségek teljesítése.
A vizsgálat kiterjed az ügyvédi kamara fegyelmi ügyeire, az ügyvédi letét kezelésével kapcsolatos problémákra, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos felelősségbiztosításra és a kártérítési lehetőségekre.
Az ombudsmani hivatal ugyanakkor kérdőívet juttatott el a büntetés-végrehajtási intézetekben fogva tartott elítéltekhez és az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakhoz, hogy megtudják: a kirendelt védő esetében a jogi képviselet ellátása során tapasztaltak-e valamilyen visszásságot.
A Magyar Ügyvédi Kamarától pedig azt kérdezik majd, hogy a kirendelési gyakorlattal és a kirendelési díj megfizetésével kapcsolatosan vannak-e problémák.
Tervezik emellett a büntetőeljárási kódex alkotmányossági alapon történő áttekintését, és szükség esetén az alapjogi biztos az Alkotmánybírósághoz fordul.
A vizsgálat a múlt hónapban indult, és várhatóan 2012 augusztusában fejeződik be. Az eredményeket 2012 szeptemberében konferencián értékelik, amelyen részt vesz a Magyar Ügyvédi Kamara, a Budapesti Ügyvédi Kamara és a Magyar Helsinki Bizottság is.
