Kovács Tamás legfőbb ügyész az ügyészek polgári jogi felelősségéről rendezett kétnapos budapesti tanácskozás hétfői megnyitóján arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyészség Magyarországon, mint Európa összes országában, elsősorban az állam büntető igényének érvényesítésére hivatott szervezet, az ügyész azon fáradozik, hogy a bűncselekménnyel megsértett jogrend helyreállítása érdekében megtegye mindazt, amit a jogszabály előír a számára, ezzel működik közre a jogállam megerősítésében.

Emlékeztetett arra, hogy a büntetőeljárás - természetéből adódóan - jogszerű hátrány okozásával jár, ez az elkövetőt fenyegető büntetés célja is. Az ügyészi működés ezért mindig nagy figyelmet, felelősségtudatot, lelkiismeretes mérlegelést igényel, ennek ellenére nem minden döntés tökéletes és hibátlan.

Az eljárási hibák objektív és szubjektív okai ismertek: a büntetőeljárás múltbeli eseményeket igyekszik rekonstruálni, az elkövető szándékai és érdekei ellen. A eljárás a bizonyítékok összegyűjtésével, értékelésével, következtetés levonásával jár és ennek során hiába elfogadhatatlan, néha elkerülhetetlen a tévedés, és ezáltal az akaratlan károkozás is. A téves döntés korrigálása mellett az esetlegesen okozott hátrányok konzekvenciáit is vállalni kell. Ennek ma már általános eleme a kártalanítás, abban az esetben, ha az eljárás a terhelt felmentésével zárul, vagy az eljárást a terhelt marasztalása nélkül megszüntetik - mondta Kovács Tamás.

A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy a közhatalmat gyakorló intézmények polgári jogi felelősségére Magyarországon igen régóta adott volt a jogszabályi lehetőség, de a korábbi években alig fordult elő tényleges per, nagyrészt akkor, ha a vitathatatlan eljárási tévedés ténylegesen bekövetkezett anyagi vagy nagyon súlyos erkölcsi kárral járt.

Az elmúlt évtizedben, különösen annak második felében azt tapasztalták, a közhatalom gyakorlásával összefüggésben egyre több kártérítési és személyiségi jogi pert indítottak a közhatalmat gyakorló intézményekkel, és ezzel párhuzamosan bírákkal, ügyészekkel, rendőrökkel szemben is. A perek számának emelkedésével nőtt a kereseti követelések összege is, miközben - különösen az ítélőtáblák felállításával - polarizálódott a bírói gyakorlat.

Kovács Tamás felidézte, hogy a közigazgatási jogkörben okozott károkért való felelősség országos szintű megismerésére 2007-ben a Legfőbb Ügyészség kezdeményezésére megalakult az Országos Hatáskörű Szervek Jogi Képviseleti vezetőinek állandó tanácskozása.

A kétnapos nemzetközi konferencia résztvevői az ügyészek és az ügyészi szervezet polgári jogi felelősségét tekintik át. A tanácskozáson szó lesz a téma elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a magyarországi helyzetről, a tagállamok közötti kárfelelősséggel foglalkozó új EUROJUST-határozatról és az Európai Bíróság gyakorlatáról is.

A konferencia célja, hogy a résztvevők alaposabban megismerjék az egyes országok ügyészségeinek tapasztalatait, hatékonyabbá téve ezáltal a hazai és a nemzetközi szintű együttműködést is. A rendezvényre 28 országból érkeztek szakemberek. A konferencián a hazai társintézmények is jelentős számban képviseltetik magukat, részt vesznek a témával foglalkozó magyar ügyészek is.