'Áldozat és elkövető mindegyik fél lehet a magyar közoktatásban'
Az oktatási jogok biztosa szerdai budapesti sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta: a panaszok kétharmada továbbra is a közoktatásból, egyharmada a felsőoktatásból érkezik. Tavaly 828 panaszt fogalmaztak meg a közoktatás szereplői, 527 beadványt a felsőoktatás, 56-ot a szakképzés területéről nyújtottak be. A szülők 275, a tanulók 650 panaszt adtak be, míg 322 beadvány pedagógusoktól, intézményvezetőktől érkezett.
A biztos érdekes jelenségként említette, hogy a különböző konfliktusok a parlamenti választások idején a kampányban csapódnak le, ilyenkor a panaszok száma is kifejezetten csökkenő tendenciát mutat.
Az oktatási jogok biztosa az előző év tapasztalatait összegezve azt mondta, hogy hasonló típusú ügyekkel találkoztak, mint korábban, így a testi fenyítés, a fizikai agresszió folyamatosan jelen van a közoktatásban, áldozat és elkövető mindegyik fél lehet.
Új jelenségként említette az internetes közösségi felületek és az iskola kapcsolatát, amely sok konfliktus forrása lehet, ezért ezzel a kérdéskörrel az idén átfogóan szeretnének foglalkozni. Folyamatosan találkoznak a hivatal munkatársai az eltanácsolás jelenségével - említett másik példát. Ha gond merül fel a gyerekkel, vagy a családdal kapcsolatban, gyakran fordulnak ehhez az eszközhöz az intézmények - mondta Aáry-Tamás Lajos, aki kiemelte: ez a "probléma transzportálása" a megoldás legkisebb esélye nélkül.
Külön kitért a sajátos nevelési igényű gyermekekre, akiknek sokszor nem találnak megfelelő intézményt, akik megbélyegezettként élik meg esetleges fogyatékosságukat. Számuk egyre nő a közoktatásban, ezért a biztos a közeljövőben társadalmi párbeszédet szeretne indítani, ahol arról beszélnének, hogyan élhetnek együtt épek és fogyatékkal élők, milyen jó gyakorlatok vannak.
"Gereblyét ácsolok, és összehúzom a jó tapasztalatokat" - fogalmazott Aáry-Tamás Lajos, aki művészeket és diplomatákat is szeretne bevonni kezdeményezésébe.
A felsőoktatásra térve kiemelte: azt látják, mára bejáratódott az érettségi és felvételi közös rendszere, e téren kevesebb az ügyszám. Mint megállapította, ma már kevesebb azon ügyek száma, amikor a diákoknak olyan szolgáltatásokért kell fizetniük, ami egyébként ingyen járna.
Ugyanakkor sok olyan egyetemi hallgató van, aki azért nem fejezi be tanulmányait, mert nincs nyelvvizsgája. Ezzel a kérdéssel még négy-öt évig biztosan jelentkezni fog - jegyezte meg, hozzátéve: azt nem támogatja, hogy meghatározott esetekben ne legyen a nyelvvizsga a diploma feltétele.