VIDÉKI LAPOKBÓL

Fair-play díjjal ismernék el Biros Péter kiemelkedő teljesítményét

A Magyar Vízilabda Szövetség elnöksége fair play-díjat javasol a háromszoros olimpiai bajnok egri pólós, Biros Péternek, aki a pekingi olimpiai játékok előtt szerzett tudomást arról, hogy súlyos betegségben szenved. Ennek ellenére teljes mértékben részt vett az olimpiai felkészülésben és az olimpiai játékokon kimagasló teljesítményével hozzásegítette a csapatatot az olimpiai bajnoki cím elnyeréséhez – olvasható abban a felterjesztésben, amelyet Kamuti Jenő MOB-főtitkárnak, a Magyar Fair Play Bizottság elnökének küldött. Az egri pólóst a pekingi olimpia után megoperálták – olvasható a mai Heves Megyei Hírlapban.  (Tudóstónktól)

„A tanárnő most varázsolni fog?” - A gyerekek nagyon élvezik az interaktív táblát

Több szegedi iskolában bevált az úgynevezett interaktív tábla. Az előző tanévben a város 17 önkormányzati oktatási intézményében 74 interaktív tábla volt; az eszközöket nem a fenntartó, hanem az iskolák szerezték be. A 2008-as infrastruktúrafejlesztésre irányuló pályzaton 331 interaktív tábla kerülhet az iskolákba. A gyerekek nagyon élvezik az interaktív tábla használatát („A tanárnő most varázsolni fog?”), kérdezik a gyerekek egy iskolában, a pedagógusoknak azonban még sok fejtörést okoz, miként építsék be az eszköz használatát az óra menetébe. A Szeged—Móravárosi Szakközép- és Szakiskolában Máté Mária számítástechnika—matematika szakos tanár elmondja: egy tanóra otthoni digitális feldolgozására legalább egy órát kell szánnia, holott ő informatikus. (Tudósítónktól)

Zalaegerszeg: nem kell a barkácsáruház

Többen tiltakoznak Zalaegerszegen azért, mert a város központjának kö-zelében, egy parkos területen barkácsáruház épül. A Zalai Hírlap csütörtöki számában megjelent cikk szerint az épülő áruház közelében élők a napokban szórólapokat kaptak, s az irományok névtelen szerzői arra buzdítanak mindenkit: emeljék fel szavukat a beruházás ellen. A tiltakozók szerint az áruház megnyitása nyomán jelentősen nő majd a környéken a forgalom, nagyobb lesz a por és a zaj. A lapnak nyilatkozó önkormányzati képviselő szerint az áruház miatt nem kell jelentős forgalomnövekedéstől tartani. (Tudósítónktól)

Magyar-osztrák térinformatikai rendszer

A határon átnyúló területfejelsztési, környezet- és katasztrófavédelmi feladatok ellátásához teremt megfelelő alapot az a térinformatikai rendszer, melyet a vasi és burgenlandi szakemberek készítenek elő - olvasható a Vas Népe csütörtöki számában. A Vas megyei Önkormányzat térinformatikai portáljának segítségével az idén már hozzájuthatnak az érdeklődők a legfrissebb megyei adatokhoz, térképekhez, településrendezési tervekhez, befektetési célú ingatlanok listájához. A napokban pedig Eisenstadtban,a burgenlandi tartományi hivatalban megállapodtak arról, hogy egységes téradat-információs szolgáltatást hoznak létre a határ mindkét oldalán. (Tudósítónktól)

Megvalósul a záhonyi projekt

Nem veszélyezteti esetleges pénzelvo-nás a záhonyi komplex gazdaságfejleszté-si program megvalósulását - ezt Kálnoki Kis Sándor miniszter-elnöki megbízott jelentette ki szerdán Záhonyban, ahol a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezésében vállalkozók tájékozódtak az övezet jövőjéről. A miniszteri megbízott ezt azzal indokolta, hogy a projekt eredményeképpen létrejövő infrastrukturális beruházások eleve uniós források felhasználását segítik elő, s vállalkozók betelepülését teszik lehetővé. A találkozóról a csütörtöki Kelet-Magyarországban olvasható tudósítás. (Tudósítónktól)

Békés Megyei Hírlap: a tábori rabbiról szóló e-mail feladóját keresik

Valószínûleg a mezõberényi polgármesteri hivatalból továbbítottak  egy, kirekesztõ gondolatokat tartalmazó elektronikus levelet, amely  a tábori rabbiról szól; a jegyzõ közölte, hogy kivizsgálják az ügyet  - írta a Békés Megyei Hírlap csütörtökön.
Az ügyben Debreczeni Gábor szocialista önkormányzati képviselõ kereste meg Baji Mihályt, a város jegyzõjét, miután hozzá  is eljutott az az e-mail, amelyben Frölich Róbert dandártábornokról,  vezetõ tábori rabbiról írnak. A levélben így fogalmaznak: "persze,  hogy a seregben is ott vannak". Ismertetik a dandártábornok  önéletrajzát is, és kifogásolják, hogy nincs feltüntetve benne az  állampolgársága, majd felteszik a kérdést: nem jelent-e  nemzetbiztonsági kockázatot a jelenléte.
Debreczeni Gábor arra kérte Mezõberény jegyzõjét, járjanak utána  a történteknek. A képviselõ arra is választ vár, miként fordulhatott  elõ, hogy egy köztisztviselõ szélsõséges gondolatokat közvetíthet  közpénzen fenntartott rendszeren keresztül - olvasható a Békés Megyei Hírlapban. (MTI)

Észak-Magyarország: igazságosabb tankönyvtámogatást szorgalmaznak a szülõk

Igazságosabbá tennék a szülõk a tankönyvtámogatás jelenlegi  rendszerét, a kívánatos az lenne, ha az egy fõre jutó jövedelem  alapján járna a diákoknak az ingyenes tankönyv - írta az  Észak-Magyarország csütörtökön.
A Magyarországi Szülõk Országos Egyesülete szerint elsõsorban az sérelmes, hogy a kedvezménybõl eleve kizárják az egy  vagy két gyermeket nevelõ szülõket, pedig lehet, hogy ezek a  családok sokkal inkább rászorulnának a támogatásra, mint egy  anyagilag jobban álló három- vagy négygyermekes család.
Az egyesület és a szülõk is azt szeretnék, ha az egy fõre jutó  jövedelem alapján járna a diákoknak az ingyenes tankönyv, még akkor  is, ha tudják, a jövedelemigazolások sem tükrözik minden esetben a  valós keresetet. Az sem helyes, hogy kizárólag a jegyzõ dönt arról,  melyik szülõ kapjon gyermekvédelmi kedvezményt, a pedagógusok napi  kapcsolatban vannak a családokkal, az õ véleményüket is ki kellene kérni - olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban. (MTI)

Somogyi Hírlap: milliárdos mederkotrás Somogyban

A dél-dunántúli régióban 2013-ig csaknem 2,3 milliárd forintból  mintegy 90 kilométeres szakaszon valósulhat meg a vízfolyások  környezetbiztonságot növelõ rekonstrukciója - írta csütörtökön a  Somogyi Hírlap.
Ez csaknem 110 ezer somogyi és tolnai lakos életminõségének, illetve a kapcsolódó területek ökológiai állapotának javulását  segíti elõ - tájékoztatta a megyei napilapot a dél-dunántúli  környezetvédelmi igazgatóság.
Közölték: egy pályázatot már támogatásra ítéltek, amely szerint  a Rinyán 2010-ig elvégzik a mederrendezési munkálatokat. Erre közel  716 millió forintot költenek.
A Kapos folyó rekonstrukciója 2013-ig két lépcsõben valósulhat  meg, mivel a mederrendezést egy árvízi tározó építése követheti. A  projekteket a dél-dunántúli operatív program keretén belül tervezik - olvasható a napilapban. (MTI)

Békés Megyei Hírlap: Üres két dél-békési falu kasszája

Nem kapták meg a bérüket határidõig, november 5-éig a kisdombegyházi  közalkalmazottak, köztisztviselõk, és segélyezettek is hiába várták  pénzüket - írta a Békés Megyei Hírlap csütörtökön.
A település kasszája üres, csakúgy mint a szomszédos Magyardombegyházé. Ott kifizették a dolgozókat, ám az önkormányzat  nem utalta át a gesztortelepülésnek, Kisdombegyháznak a  körjegyzõséggel és az egészségügyi társulással kapcsolatos  forrásokat. Kisdombegyház ebbõl rendezte volna a banknál a  munkabérhitelét, tartozásuknak ugyanis csak egy részét fizették  vissza, ezért a bank zárolta a számlájukat.
A két, ezer lélekszám alatti település még 2006-ban hozta létre  a körjegyzõséget és az egészségügyi társulást. Magyardombegyház  idõközben több millió forintos tartozást halmozott fel, ugyanis nem  fizette meg teljesen a közös költségeket.
Tonka Istváné, Kisdombegyház polgármestere elmondta, az  önkormányzat inkasszót jelentett be a szomszédos település  számlájára.
Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere arról tájékoztatta az  újságot, hogy az idén már nem adott nekik hitelt a bank. Tavaly  négymillió forint folyószámlahitelük volt, ám arra inkasszót tett a  bank, így hiába kaptak "tûzoltásra" a kormánytól segítséget, a bank  rátette a kezét a pénzre. Az Önkormányzati Minisztériumtól azt a  választ kapták, hogy ami pénz volt korábban a számlájukon, azt csak  bérre, segélyre fordíthatják. Dús Ildikó nem érti, hogy  Kisdombegyház miért várt volna el törvényszegést.
Magyardombegyház bejelentette, év végén felbontja a körjegyzõséget - olvasható a Békés Megyei Hírlapban. (MTI)

AZ MTI LAPSZEMLÉJE

Népszava: milliárdos kiadást okozhat a közigazgatás visszarendezése

Akár évi egymilliárd forinttal is növekedhet a költségvetés kiadása, ha az  Alkotmánybíróság hét eleji döntése nyomán a közigazgatási  hivatalokat a regionális szint helyett vissza kell telepíteni a  megyékhez - írta a csütörtöki Népszava kormányzati forrásokra  hivatkozva.
Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára ennek kapcsán a lap kérdésére azt közölte: a hivatalok 2007-es  átszervezésével évi 700 millió forintot takarított meg a  költségvetés. Jauernik szerint a gazdasági helyzet miatt a  szocialisták csak olyan megoldást tudnak elfogadni, ami nem növeli  számottevõen a közigazgatási kiadásokat.
A Népszava úgy tudja, a kormánykabinet, majd a kormány várhatóan  már a jövõ héten tárgyal a lehetséges megoldásokról. A tárca vezetõi  informálisan már egyeztettek a Fidesz képviselõivel is a lehetséges  megoldásokról.
Úgy tudják, Gyenesei István miniszter nem zárkózna el az elõl,  hogy a Fidesz korábbi javaslatának megfelelõen állítsák vissza a  megyei közigazgatási hivatalokat, ugyanakkor a szocialista  közigazgatási szakemberek inkább azt szeretnék - s a Fidesz  szerintük ez elõl sem zárkózna el -, hogy a kétharmados  önkormányzati törvény csak annyit rögzítsen, a kormány rendeletben  dönthet arról, milyen földrajzi egységben (megye vagy régió)  mûködjenek a hivatalok.
Ha a következõ hetekben kezdõdõ ötpárti egyeztetésen az  ellenzéki párt mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az önkormányzati  törvény rögzítse: a hivatalok a megyékben mûködnek, akkor „köztes” megoldás születhet - olvashat a lapban. (MTI)

Világgazdaság: Veszprém a leghatékonyabb a tõkevonzó képesség szempontjából az IR Consulting szerint

A megyei jogú városok közül a tõkevonzó képesség szempontjából Veszprémben  folyt a leghatékonyabb szabályalkotó munka 2004 és 2007 között, a  leggyengébb pedig Zalaegerszeg volt - írta a csütörtöki  Világgazdaság.
A lap ismertetése szerint a vizsgálatot az IR Consulting (IRC) Kft. végezte el a 23 önkormányzat - Salgótarjánról és  Szolnokról nem sikerült elég adathoz jutniuk, így ezeket nem  minõsítették - összesen 1200 rendeletének és határozatának  elemzésével.
Megállapították, azok a városok, amelyek tudatosabban élnek a  helyi jogalkotási, szabályozási lehetõségeikkel, jobb eséllyel  jutnak beruházásokhoz, tõkéhez. A befektetõk ugyanis a döntéseik  során komolyan mérlegelik a települések ilyen munkáit is.
A tanácsadó cég úgy véli, egyik település sem emelkedik ki  jelentõsen pozitív vagy negatív értelemben, ugyanakkor lényeges  eltérések mutathatók ki közöttük. Így például az öt legjobb  helyezést elérõ önkormányzat az átlagosnál kevesebbszer változtatta  meg a költségvetését, az uniós pályázatokról magasabb számban  döntöttek képviselõ-testületi szinten, illetve minden évben  kiemelten foglalkoztak a saját vagyonszabályozásukkal.
A rangsor végén szereplõk viszont indokolatlanul sok esetben  módosították a költségvetési rendeletüket, amivel nem sugalltak  stabil képet magukról, nem foglalkoztak érdemben a gazdálkodásukkal,  s nem fordítottak kellõ figyelmet a megfelelõ szabályozási menedzsmentre - olvasható a lapban. (MTI)

Magyar Nemzet: januárban dönthetnek az afganisztáni misszió meghosszabbításáról

Kormányhatározat születhet arról jövõ év elején, hogy  meghosszabbítják a Magyar Honvédség afganisztáni tartományi  újjáépítési csoportjának (PRT) mandátumát - írta a csütörtöki Magyar  Nemzet a Külügyminisztérium sajtóosztályára hivatkozva.
Ez azt jelenti, hogy 2009 októbere után is csaknem kétszáz magyar katona marad az ázsiai ország északi Baglán tartományában  lévõ megerõsített táborban, Puli-Humriban - olvasható a lapban.
A Magyar Nemzet emlékeztet arra, hogy a jövõ évre a Honvédelmi  Minisztérium költségvetésébõl 6,3 milliárd forintot terveztek erre a  célra, az eredeti tervekben azonban még nem vehették figyelembe a  gazdasági válság lehetséges hatásait.
A jelek arra utalnak: ez nem befolyásolja a további tervezést,  hiszen a külügyi tárca tájékoztatása szerint nemrég ülésezett az  alakulat felügyeletével megbízott kormánybizottság, és olyan döntést  hozott, hogy megkezdik a 2009 utáni magyar szerepvállalásunk  kidolgozását. Ennek alapján pedig várhatóan jövõ év elsõ felében  kormányhatározat születik a misszió meghosszabbításáról - írta a lap.
A Magyar Nemzet idézi Simicskó Istvánt (KDNP) képviselõt, aki  szerint az ellenzék támogatja az afgán szerepvállalást, de nem  tartja szerencsésnek, hogy errõl anélkül szülessen döntés, hogy  ismernénk a válság valós hatásait. Keleti György (MSZP) képviselõ  ugyanakkor leszögezte, hogy "a honvédelmi tárca forrásainak  esetleges csökkenése nem jelentheti egy sikeres NATO-misszió csorbulását". (MTI)