Zsigó Róbert, fideszes képviselő azt mondta: a Gyurcsány-Bajnai korszakban elképesztő módon emelkedtek a rezsiárak, az előző ciklus kormányai szinte minden alkalommal a külföldi érdekek mellé álltak. A mostani kormány ugyanakkor a magyar családok oldalára állt, hiszen a 10 százalékos rezsicsökkentés 60-70 ezer forint éves megtakarítást jelent egy évben egy átlagos család számára - tette hozzá. A fideszes képviselő azt kérdezte, várható-e a fogyasztói jogok további szélesítése és a rezsiárak újabb mérséklése.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a januártól életbe lépett rezsicsökkentés mellett júliustól csökken a PB-gáz ára, valamint a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díj, illetve szennyvízszippantás és a kéményseprés díja is.

Hozzátette: a kormány elszánt a további rezsicsökkentésben, áttekinti az eddig elért eredményeket és lakossági visszajelzések figyelembe vételével határozza meg az év második félévében végrehajtandó további intézkedéseket.
A képviselő a választ elfogadta.

A szocialista Nyakó István bírálta a szociális temetésről szóló kormányzati előterjesztést, amely a gyászoló személyes közreműködését írná elő a temetésben. Szerinte ez azt jelentené, hogy a korábban létező temetési segély, illetve a köztemetés intézménye helyett a jövőben a rászorulók pénzt nem, csak ásót kapnának.

Tállai András belügyi államtitkár válaszában ugyanakkor hangsúlyozta: a köztemetés nem szűnik meg és az önkormányzat által adható temetési segély is megmarad. Szerinte a szociális temetés teljesen ingyenes lesz, az állam biztosítja majd a sírhelyet, a koporsót vagy az urnát, az elhunyt hűtését, szállítását, öltöztetését, vagy a hamvasztást is, de valóban elvárja a személyes közreműködést. Ugyanakkor, ha ezt valaki nem tudja vállalni, akkor megkérhet mást, barátot, hozzátartozót, hogy ezt tegye meg helyette - mondta. A képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 200 igen, 68 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt szorgalmazta, hogy a kormány szerezze vissza a rendszerváltáskor "lenyúlt" pártállami vagyont. A képviselő az MSZMP-vel, a KISZ-szel, a DEMISZ-szel, az MSZP-vel, valamint a Magyar Úttörőszövetséggel kapcsolatos milliárdos értékű állami vagyonok visszaszerzéséről és a bűncselekményekben közreműködők felelősségre vonásáról kérdezte a kormányt.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltást követően milyen ellenőrizetlen keretek között folyt az állami vagyongazdálkodás. Szerinte ugyanakkor a jelenlegi kormányzó pártok sosem tétlenkedtek az elszámoltatásban, hiszen az első Orbán-kormány időszaka alatt indult eljárás a csillebérci tábor visszaszerzéséért. Hangsúlyozta azt is, hogy a kormány minden rendelkezésre álló jogi eszközt felhasznál, és minden jogállami lehetőséget megragad arra, hogy a tisztázatlan tulajdoni kérdéseket, a köz javára, megnyugtatóan rendezzék.

Gaudi-Nagy Tamás képviselő nem fogadta el a választ, és a szocialista padsorokra mutatva azt mondta: ha az elszámoltatás megtörtént volna, akkor az ott ülők a vádpadon, vagy a börtönben ülnének. Az elnöklő Újhelyi István (MSZP) erre reagálva rendreutasította a képviselőt és megvonta tőle a szót, majd az új házszabályra hivatkozva mégis lehetőséget adott Gaudi-Nagy Tamásnak beszéde folytatásra.  Az államtitkári választ végül az Országgyűlés 167 igen, 22 nem, 5 tartózkodás mellett elfogadta.

Stágel Bence, a KDNP képviselője azt kérdezte: hol tart a kommunista nyugdíjpótlékok felülvizsgálata, az ezzel foglalkozó bizottság milyen listák alapján dolgozott, illetve visszamenőleges hatályú lesz-e a pótlékok elvétele. Fontosnak tartotta, hogy a bizottság határidőre befejezze a munkáját. Megjegyezte: a rendszerváltáskor a Göncz Árpád vezette bizottság kezei között átcsúsztak olyan emberek, akik nem lennének jogosultak nyugdíjpótlékra.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szerint az ötfős szakértői bizottság munkájára valóban nem lenne szükség, ha az 1990-es évek elején, a Göncz Árpád vezette bizottság alapos munkát végzett volna.

Közölte: az 1000-1100 nyugdíjpótlékra jogosult közül a bizottság 109 olyan embert talált, akik a titkosszolgálathoz köthetőek. Hozzátette: a bizottság a nyugdíjpótlékra jogosultak listája alapján dolgozott, és így nézte meg a Történeti Levéltárban, hogy kik azok, akik az egykori titkosszolgálatok aktív közreműködőiként szerepelnek. Elmondta azt is, hogy a nyugdíjpótlékok törlése nem visszamenőleges hatályú, hanem augusztus 1-től történik majd meg, és az érintettek 30 napig jogorvoslatot kérhetnek.

Az államtitkár szerint május végéig folytatódik a bizottság vizsgálata, az állami vezetőkkel, a Magyar Kommunista Párt, a Magyar Dolgozók Pártja, az MSZMP, és a KISZ vezetőivel, valamint az 56-os forradalom leverésében közreműködőkkel. A képviselő elfogadta a választ.