'A magyar szavazók a szélsőjobb és a baloldal között mozognak'

A közkeletű vélekedéssel szemben a gazdasági helyzet romlása nem feltétlenül növeli a szélsőjobboldal népszerűségét. Európában a válság ellenére sem nőtt számottevően a szélsőséges nézetek iránti kereslet, nem lehet „radikalizálódási trendről” beszélni. Magyarország viszont ebben a tekintetben továbbra is az élbolyban van – és távolról sem igaz, hogy szélsőjobbos eszmék iránt fogékony szavazók kizárólag a Jobbik táborában találhatók.

A Friedrich Ebert Alapítvánnyal közösen rendezett budapesti konferencián a Political Capital szakértői (Juhász Attila, Krekó Péter és Szabados Krisztián) arról számoltak be, hogy Nyugat-Európában gyengén emelkedett a szélsőjobb iránt vonzódás, Kelet-Európában csökkent. A távolság azonban továbbra is nagy.

A szélsőjobboldali eszmék ott a leginkább vonzók, ahol korábban diktatórikus vagy autoriter politikai rendszerek tartósan formálták a társadalom karakterét. A szélsőséges előítéletességet – és a jobboldali értékorientációt – tekintve Magyarország dobogós helyen szerepel. (A konferencián ismertetett kutatásról a HVG mostani száma közöl részleteket, a teljes anyag rövidesen felkerül az internetre.)

A pártok nyilvánvalóan igyekeznek eleget tenni a szavazók elvárásainak, de a politikai erők sokat tehetnek azért, hogy formálják a választók igényeit. Léteznek megoldások arra, hogy demokratikus keretek között visszaszorítsák a szélsőjobboldalt – hangzott el.

Nálunk sajátos helyzet alakult ki. A jobbikosok körében legerősebb az előítéletesség, a rendszerellenesség és a pesszimizmus, a jobboldali értékorientációt tekintve azonban a Fidesz szavazói mutatnak magasabb értéket. Az MSZP táborában ugyanakkor az előítéletesség nem marad el jelentősen a Jobbikétól, és magasabb, mint a Fidesz híveinél.

Ez utóbbi megállapítást domborította ki az előadásokat követő vitafórumon Kumin Ferenc (Századvég Alapítvány). Megerősítve látta azt a benyomását, hogy a szavazók inkább a szélsőjobb és a baloldal között mozognak, átugorva a „mérsékelt” jobboldalt. A Fidesz szerinte jól zár a szélsőjobb felé. A Jobbiknak így csak a rasszizmus marad – esetleg még az EU-ellenesség, de a párt ettől már nem várhat a korábbiakhoz hasonló komoly sikereket.

Magyar Kornélia (Magyar Progresszív Intézet) ennél jóval szkeptikusabb véleményt fogalmazott meg: nem tartja kizártnak, hogy a Jobbik neve még a Fidesz lehetséges koalíciós partnereként is előkerül majd. Hangsúlyozta, hogy a Jobbik nem radikális, hanem „karakteres rasszista arcéllel” rendelkező, határozottan szélsőjobboldali párt.

A Jobbik nem lesz kormányon! – ajánlott fogadást Szigetvári Viktor (Haza és Haladás Alapítvány). Állítását részben a Jobbik számára kedvezőtlen új választójogi törvényre, részben pedig arra alapozta, hogy a szélsőjobb egy bizonyos ponton túl nem képes tovább növekedni. És már „közel a plafon”. Kumin kijelentése kapcsán, miszerint éles határvonal választja el a Fideszt és a Jobbikot, Szigetvári megjegyezte: neki erről inkább Afganisztán és Pakisztán határa jut eszébe.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.