A büntetőperben korábban két vádiratot egyesítettek, de az összesen három tényállásból az egyikben már első fokon a Fővárosi Bíróságon jogerőre emelkedett egy vádlott felmentése, egy másik vádpontban pedig a táblán másodfokon csak az volt a kérdés, hogy bizonyítottság hiányában mentsék-e fel a vádlottat vagy bűncselekmény hiányában. Így mire a másodfokú bíróság elé került az ügy, már csak egyetlen cselekmény két elkövetőjének felelősségre vonásáról kellett dönteni.

E vádpontban a tábla által megállapított tényállás szerint a 4 és félévvel ezelőtti nemzeti ünnep délelőttjén, a Nyugati tér közelében a körúton vonult egy hozzávetőleg száztagú demonstráló csoport, amelyben egyesek kiabáltak és időnként leléptek a járdáról, de a rendőri felszólításoknak engedelmeskedtek, a járdára visszamentek, és semmiféle erőszakos magatartást nem tanúsítottak.

Mint a bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában elmondta: ehhez képest kellett a bíróságnak döntenie arról, hogy lehet-e jogállamban erőszakot alkalmazni e csoport egyik, ellenállást nem tanúsító tagja ellen, lehet-e mindenféle előzetes felszólítás, figyelmeztetés nélkül fejbe verni, földre vinni, megbilincselni, és mindeközben bántalmazni.

Még a tévében is minduntalan azt látni, hogy mielőtt a kommandósok betörnének a veszélyes, erőszakos bűnözők rejtekhelyére, hangosbeszélőn figyelmeztetik őket, hogy rendőri akció következik - jegyezte meg a tábla bírói tanácsának elnöke.

A tábla szerint a vádlottaknak, még ha kaptak volna is parancsot arra, amit tettek, azt meg kellett volna tagadniuk.

Minden rendőrnek meg kell tanulnia, hogy jogállamban csak törvényes keretek között alkalmazhat erőszakot. Intézkedéskor óriási a hatalma, de a felelőssége is, az elszámoltatástól pedig sem parancsnokai, sem a kormányok nem védhetik meg, kizárólag csak az, ha jogszerűen járt el - jelentette ki szóbeli indoklásában Nehrer Péter, a tábla tanácselnöke. Hozzátette: a vádlottak rendőri mivoltukkal visszaélve bántalmazták a békés tüntetőket.

A felmentésért, illetve enyhítésért fellebbező védelem perbeszédében azt kifogásolta, hogy megint - a parancsot akár testi épségük kockáztatásával is végrehajtó - kisrendőrökön verik el a port.

A védelem kiemelte azt is, hogy a rendőrnek nem mindig van ideje, lehetősége a minduntalan számon kért, arányos, az intézkedés alá vont magatartása által indokolt cselekvési mód megválasztására. Tucatnyi jogász vizsgálja fél évtizede, hogy helyesen döntöttek-e a vádlottak a másodpercek tört része alatt.

A védelem rámutatott arra is, hogy a megvádolt rendőröket kellő kiképzés nélkül küldték az utcára, aztán felelősségre vonják őket azért, aminek könnyen lehet, hogy éppen a megfelelő kiképzés hiánya lehetett az oka.

A védelem az egyik vádponttal kapcsolatban még a provokáció lehetőségét is felvetette, mondván, hogy különös módon az események forgatagában egyszer csak felbukkant egy sokmilliós értéket képviselő tévékamera, hogy kockáról kockára dokumentálja a vádbeli rendőri intézkedést.

Az ügyész perbeszédében többi között a hasonló ügyek felderítésének rendkívüli nehézségeit hangsúlyozta, aminek közismert oka 2006 őszén az volt, hogy az intézkedő rendőrökön nem volt azonosító, mi több, ruhájuk, védőfelszerelésük, sisakjuk miatt még saját kollégáik számára is nemegyszer felismerhetetlenek voltak.

Például az egyik vádpontban, ahol a rendőri bántalmazásnak nem volt kívülálló tanúja, a rendőrtanúk egytől egyig semmitmondó, mindenféle konkrétumot nélkülöző vallomásokat tettek, így az elkövető személyét képtelenség volt azonosítani - idézte fel az ügyész.

Ez utóbbi vádpontban az elsőfokú ítéletet a Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla és kimondta, hogy a felmentés indoka nem bűncselekmény hiánya - az intézkedés korántsem volt arányos és jogszerű -, a felmentés indoka csakis a bizonyítékok hiánya, ami miatt az elkövető személye megállapíthatatlan.

Az ügyész és az egyik sértett jogi képviselője egyaránt felvetette, hogy a két vádlott bűnösségének megállapításához vezető tényállásnál a rendőri tettlegességet a bosszú vezérelte, az intézkedésre a sértett egyáltalán nem szolgáltatott okot.

A tábla annyiban módosította még a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt első fokon, 2009 októberében a Fővárosi Bíróságon kiszabott fél év - egy évre felfüggesztett - szabadságvesztés büntetéseket, hogy a Fellebbviteli Főügyészség indítványának megfelelően mellőzte a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítést, így a két vádlottnak távoznia kell a rendőrségtől.