Salusinszky András az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy a tanulóknak kellene szemléletet váltaniuk, mert ők tehetnek arról, hogy nincs nyelvvizsgájuk. A szakmai egyesület elnöke helyes kormányzati törekvésnek nevezte, hogy a felsőoktatási intézményekbe való felvétel alapkövetelménye legyen a nyelvvizsga. Álláspontja szerint azonban ehhez nem rendelt eszközöket az oktatáspolitika. Drasztikus változtatást igényel a közoktatás, amelynek része a tanárképzés megreformálása, így például kommunikatív szemléletű nyelvtanárokra van szükség - tette hozzá.

Mint elmondta: a közoktatásban általában 1000 órát kap egy tanuló, amely egy nyelviskolában elegendő egy középfokú nyelvvizsgához és egy másik nyelv alapszintű elsajátításához. Véleménye szerint a középiskolai nyelvi képzésekben nem a számonkérésre, hanem a készségfejlesztésre kellene helyezni a hangsúlyt.

Salusinszky András problémának nevezte azt is, hogy a nagy létszámú csoportokba különböző tudású diákok kerülnek. Véleménye szerint akár évfolyamokon átívelő, tudásalapú nyelvi csoportokat is létre lehetne hozni. A felsőoktatásnak már az lenne a célja, hogy szaknyelvi oktatásban részesítse a hallgatókat - tette hozzá.

A szakmai egyesület elnöke szerint azok a végzősök, akik nyelvvizsga hiányában nem kapnak diplomát nem áldozatai a rendszernek, hanem egyszerűen nem teljesítették tanulmányi kötelezettségeiket, ami jogos elvárás velük szemben.
Salusinszky András szerint az első idegen nyelvet tanulóknak 500-600 csoportos órára van szükségük a nyelv középszintű elsajátításához.

Ez egy átlagos, heti kétszer két órás képzés esetén másfél-két év alatt juttatja el a diákot a nyelvvizsga megszerzéséhez szükséges tudáshoz. Számításai szerint nyelviskolában egy nyelv középszintű megtanulása az alapoktól körülbelül 500-600 ezer forintba kerül. A szakmai egyesület elnöke szerint az utóbbi időben javult a nyelvoktatás minősége a közoktatásban, de Európában így is sereghajtók vagyunk.

A Magyar Nemzet keddi számában közölte, hogy alig-alig csökken azok sokezres tábora, akik még a tanulmányaik végére sem tudják megszerezni a szükséges papírt, pedig az elmúlt években többször is felvetődött az ötlet, hogy felvételi követelménnyé váljon a nyelvvizsga.