A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) kedden közölte: tiltakozik az ellen, hogy az iparűzési adót az APEH szedje be, a törvény kihirdetése után pedig az Alkotmánybírósághoz fordul. A szövetség alkotmánysértőnek, az önkormányzatiság alapértékével ellentétesnek, valamint az önkormányzati alapjogok korlátozásának tartja a tervezett változtatást. Tiltakozik a helyi adók központosítása, az adóbevételek részleges államosítása ellen.

A főváros szerint az Országgyűlés által elfogadott határozat amellett, hogy ellentétes a magyar önkormányzatiság alapelveivel, éppen a hazai gazdaság motorját jelentő Budapestet hozza még nehezebb helyzetbe, amelyik az országhoz hasonlóan nem képes kivonni magát a gazdasági krízis hatásai alól. A fővárosi cégek és magánszemélyek mégis a vidéki átlagot jelentősen meghaladó adót fizetnek be az állami költségvetésbe, ám a budapesti önkormányzatok mégis egyre  nehezebb pénzügyi helyzetben működnek. Budapest az állami költségvetés nettó befizetője: a növekvő adóbevételekből az állam évről-évre kevesebbet juttat vissza a 24 budapesti önkormányzatnak.

A tendenciát jól mutatja, hogy hiába folyt be az elmúlt években a tervezettnél több iparűzési adóbevétel a főváros kasszájába, az állami adóelvonás miatt mégis kevesebb bevételből kellett gazdálkodnia Budapestnek. Ugyanígy csökkennek a központi költségvetésből származó bevételek is. Ez két éve reálértéken öt százalékos, tavaly már több mint hat százalékos visszaesést jelentett. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint idén is folytatódik, és reálértéken ismét legalább öt százalékos csökkenéssel számolhat a város.

Az iparűzésiadó-bevétel ráadásul nem kompenzálja a más adónemekből, elsősorban a személyi jövedelemadóból (szja) történő állami elvonást. A budapestiektől évről-évre egyre több szja-t szed be a kormány: egy átlagos budapesti lakosra 260 ezer forint ilyen típusú bevétel jut, míg a vidéki átlag 120 ezer forint. A törvény szerint az szja meghatározott részének helyben kéne maradnia, de az iparűzésiadó-bevétel alapján számított úgynevezett adóerőképesség-számítás miatt ennek egyre nagyobb hányadát visszatartják.

Legutóbb például a budapesti önkormányzati gazdaság egészét megillető 33,2 milliárd forintból jövedelemkülönbség-mérséklés címén 30,6 milliárd forint elvonás történt. Azaz a főváros és a kerületek együttesen 2,6 milliárd forinton, a törvényileg meghatározott nyolc helyett a bevételek 0,6 százalékán osztoztak.

A főváros gazdálkodását két nemzetközi hitelminősítő intézet is felügyeli. Ezek szerint megfontolt, átlátható, prudens pénzügypolitika, visszafogott gazdálkodás,  kezelhető adósságteher és jó likviditási pozíció jellemzi Budapestet. Azt azonban mindkét minősítő megjegyzi, hogy a főváros túlságosan függ a központi költségvetéstől. E függőség növelése pedig nemcsak a város gazdaságára hathat ki, hanem a mostani döntés befolyásolhatja a teljes magyar piac megítélését a külföldi elemzők körében.

Tizenkét busz akadt fenn a BKV repedésvizsgálatán

Tizenkét IK-435 típusú csuklós autóbusz akadt fenn a BKV soron kívüli repedésvizsgálatán, a járműveket a javítás idejére kivonták a forgalomból. A kedd virradóra befejeződött vizsgálatok a Széchenyi Egyetem által kidolgozott szempontrendszer iránymutatásai alapján történtek. Az Ikarusokat azért kellett soron kívüli vizsgálatnak alávetni, mert az egyik járműnek a hétvégén eltört a váza a cinkotai buszgarázsban, még mielőtt forgalomba állt volna. A BKV 171 ilyen járművel rendelkezik.

A cég közölte: buszaik átlagéletkora csaknem 16 év, a buszpark legöregebb tagja egy 24 éves Ikarus, a legfiatalabbak pedig a 2004 és 2006 között beszerzett Volvók. A legtöbb busz túlfutott, ezer jármű már "csereérett". Az Ikarus 200-as sorozatból 734 jármű fut az utakon, ezek mind felújításra szorulnak, de az öregedő Ikarus 400-as, alacsonypadlós sorozatú buszból is 390 fut, s ezek is cserére szorulnak. A buszpark fiatalítására a cég a Fővárosi Közgyűlés - mint  tulajdonos - döntése értelmében 1,05 milliárd forintot költhet, ezt a pénzt még 2008-ban szavazták meg a BKV-nak.