A nagy pártok azért sem folytatnak erőteljes kampányt, mert az MSZP már csak szépíthet a vereségén, a Fidesz számára pedig az a kérdés, hogy 50 vagy 60 százalékkal nyeri meg a választást - közölte Kiszelly Zoltán az MDF Tolna megyei választmánya és az Antall József Alapítvány által rendezett fórumon. A kisebb pártoknak ugyanakkor vízválasztó lehet június 7-e, hiszen, amelyik eléri az öt százalékot, az 2010-ben nagy valószínűséggel bekerül a magyar parlamentbe is - tette hozzá.

A kampány témáiról szólva felhívta a figyelmet: eddig elsikkadt, hogy Magyarország több régiója, a főváros és a közép-magyarországi régió biztosan nem lesz jogosult kohéziós támogatásokra, mert az uniós átlaghoz képest nem minősül elmaradottnak. Azaz, ami most nem épül meg uniós pénzből, arra már 2014 után kevesebb pénz lesz - mondta.

Az elemző úgy fogalmazott: az SZDSZ tizenkilencre lapot húz, amikor felteszi a kérdést: ki lesz a harmadik. Ha nem a liberális párt lesz a harmadik, saját csapdájába esik bele - mutatott rá.

Véleménye szerint az MDF jól döntött, amikor Bokros Lajost támogatta, aki Gyurcsány Ferenc leköszönt miniszterelnökkel szemben megoldást ígért. Arra, amit Bokros mond, odafigyel a média - mondta. A kormányváltás óta ez a hatás ugyan csökken - tette hozzá -, de Bokros elindíthat egy vitát arról, hogy melyik réteg viselje a legnagyobb terhet a megszorításokból.

Kiszelly Zoltán szerint a Fidesz stratégiai célja, hogy a Jobbik ne jusson mandátumhoz, ez ugyanis a legnagyobb ellenzéki pártot jobbra húzná. Ezzel pedig középen mozgástér nyílna több pártnak - mutatott rá. Kitért arra: ha az MSZP folytatja a kiadáscsökkentő, bevételnövelő programot, nehéz helyzetbe kerül, hiszen a párt három legnagyobb választói csoportjával ment szembe: a nyugdíjasokkal, a bérből és fizetésből, illetve a segélyből élőkkel.

A politológus utalt arra: az Eurobarométer felmérése szerint a magyar szavazók 27 százaléka jelezte, hogy részt vesz az EP-választáson; a Szonda Ipsos felmérése szerint ugyanakkor egy parlamenti választáson 54 százalék menne el szavazni. Kiszelly úgy vélte, hogy az idei európai parlamenti választáson a részvételi arány nem éri majd el a 2004-es 38,5 százalékot, de 30 százaléknál magasabb részvételre számít.