Meglehetősen mérsékelt érdeklődés mellett kezdődött el a parlament e heti üléssorozata, a patkóban alig néhány képviselő foglalt csak helyet a reggeli kilenc órás kezdésre. A kétharmados kormánypárti többségből alig egy tucatnyi politikus, a szocialistáknál egyetlen képviselő volt jelen kezdéskor, a legtöbben most is a Jobbik frakciójában foglaltak helyett. 

Az ülést Latorczai János vezeti, aki kezdéskor halottak napja alkalmából az elmúlásról, a múltról és az elődök tiszteletéről beszélt, majd egyperces néma „ülést” kért a jelenlévőktől. A napirend előtti felszólalások sorát Tarnai Richárd kezdte. A kereszténydemokrata képviselő „Hatósági ellenőrzések” címmel a kormányhivatalok fontosságáról és működéséről beszélt elsősorban a lejárt szavatosságú élelmiszerek forgalomba hozatala elleni fellépések kapcsán. Tarnai szerint a sajtó is jól vizsgázik, mert beszámol ezekről az esetekről. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt a kormány részéről, szintén az ellenőrzések fontosságát és kormányhivatalok előnyeit hangsúlyozva. 

Osztolykán Ágnes, az LMP szakpolitikusa volt a második napirend előtti felszólaló. Elmondta, hogy munkás szülők gyermekeként neki még volt lehetősége diplomát szereznie, de az új felsőoktatási tervezet és az igazságtalan adórendszer ezt a lehetőséget sokaktól el fogja most venni. Osztolykán arra utalva, hogy a Fidesz a tandíj ellen korábban még népszavazást kezdeményezett, most pedig be akarja vezetni, azt mondta: a Fidesz ugyanúgy fogja végezni, mint minden olyan kormány, amelyik hazugsággal került hatalomra. Az LMP politikusa hangsúlyozta, hogy az ökopárt szolidáris a mindenkori hallgatókkal, és a jelenlegi kormány terveivel ellentétben egy nyitott és igazságos felsőoktatási rendszert szorgalmaznak, az erről szóló tervüket közzé is tették már a honlapjukon. Osztolykán szerint az Orbán-kormány lemondott arról, hogy Magyarországot olyan országgá tegye, ahol jó élni. 

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár reagált a kormány részéről. Sajnálatát fejezte ki, amiért az LMP folytatja „a demagóg szólamokat”, szerinte ugyanis Osztolykán felszólalása sok mindenben valótlant állított. Hoffmann szerint demagógia azt állítani, hogy a szegények tanulási lehetőségeinek arányszámait csökkenteni fogják. Az államtitkár szerint kész keretszámok sincsenek még, ezekről a kormány fog később dönteni, így ezekről sem érdemes még beszélni. Hoffmann rámutatott: az LMP-s politikus feleslegesen „reklamálja” az átjárhatóságot az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések között, ez ugyanis szerinte szerepel a koncepciójukban. Az államtitkár a „röghöz kötésről”, illetve az ezzel kapcsolatos kritikákról szólva pedig azzal érvelt, hogy a tüntető diákok a Szózatot énekelték, aminek az utolsó sora: „itt élnek, halnod kell”. Szerinte ez mindenképpen ellentmondásos és demagóg. 

Hiller István volt oktatási miniszter volt a harmadik napirend előtti felszólaló, aki szintén a közoktatási és felsőoktatási koncepciókról beszélt. A szocialista politikus szerint a kormány elképzelései szűkítik az oktatáshoz való hozzáférést és a lehetőséget a tanulásra. Hiller szerint a kormány azt akarja, hogy kevesebben tanuljanak a felsőoktatásban. „Önök elcipeltek hárommillió embert a népszavazáshoz, most pedig vergődnek, mert nem tudják megoldani a felsőoktatás kérdéseit, helyette milliárdokat vonnak el belőle” – fogalmazott Hiller István, rámutatva arra is, hogy a kormány több pénzt ígért a tanároknak, de ennek nyoma sincs a költségvetésben. „Ez a törvény menthetetlen, egy jó sorsa van, ha visszavonják” – fogalmazott Hiller István.

Hoffmann Rózsa államtitkár reagált erre is, hangsúlyozva: sokadik alkalommal folytatnak párbeszédet az említett törvény céljait és tartalmát illetően. Hoffmann szerint az elmúlt nyolc évben nem jó irányba mentek a dolgok, ezt bizonyítja a tavalyi választási győzelem is, hiszen az emberek szavazatukkal mondták ki: mást akarnak. Az államtitkár szerint a törvényeket nem fogják visszavonni, a költségvetésben pedig egyelőre azért nem szerepel a többletforrás a tanárok fizetésemelésére, mert arra csak 2013-ban lesz mód és lehetőség. 

Vona Gábor Jobbik-elnök a devizahitelesek problémájáról beszélt napirend előtt, kiemelve, hogy az alapproblémáról nem a Fidesz-kormány tehet, de arról, hogy még mindig nem született megoldás, viszont igen. „Ráadásul Kósa Lajos kijelentései óta tudjuk, hogy zavarba tudjuk hozni a világgazdaságot” – tette hozzá. Vona szerint a kabinet méltatlanul kezeli a devizahitelesek ügyét, rámutatva, hogy az Orbán-kormány döntései lassúak, és sokszor már aznap módosítani kell rajtuk. Úgy vélte, hogy a Nemzeti Eszközkelező is inkább „Kormányzati Maszatoló”. Vona hozzátette: a végtörlesztés is elsősorban a gazdagoknak segít, ezért a Jobbik a résztörlesztés lehetőségének bevezetését szorgalmazzák. A radikális politikus szerint nem a bankokat, hanem a társadalmat kell konszolidálni. Vona szerint a lakosság hitele nő, az állam hitelállománya nő, de a kormány hitele egyre jobban csökken. 

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagálásában arról beszélt, hogy a kormány minden adóscsoport problémáira külön megoldást dolgozott ki. Szerinte módosításra azért kerül gyakran sor, mert nagyon kell vigyázni az egyensúlyra. Cséfalvay szerint a teljes forintosítás bedöntené a teljes országot és nemzetgazdaságot. Az államtitkár szerint a kormány nem „totojázik”, hanem lépésről lépésre halad, vigyázva az egyensúlyra. 

Gulyás Gergely fideszes képviselő volt az utolsó napirend előtti felszólaló szerdán, aki „Ma is időszerű az igazságtétel” címmel a beterjesztett Lex Biszku mellett érvelt. A kormánypárti politikus szerint az igazságtétel elmaradása elsősorban azok felelőssége, akik a rendszerváltáskor heves antikommunista szólamokat hangoztattak, majd végül mégis összeölelkeztek a kommunisták utódpártjával. Gulyás rámutatott, hogy magas állami nyugdíjban részesülnek és békésen élnek azok, akik korábbi kivégzések és ellehetetlenítések részesei, irányítói voltak. 

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált az elhangzottakra kormányzati oldalról, kiemelve: a mostani szabályozási terv olyan kérdéseket igyekszik rendezni, amelyről húsz éve vitatkoznak a képviselők. Rétvári szerint az igazságtalanság még a mai napig is fennáll, mert sokan még mindig szenvednek a kommunizmusban elszenvedett csapások hatásaitól, miközben az akkori rendszer vezetői kiemelt nyugdíjat kapnak. „Nagy munka áll  még a Parlament előtt” – tette hozzá az államtitkár. 

A napirend előtti felszólalások után a 2012-es költségvetés harmincórás általános vitájának utolsó része következik, és kivételesen csak ezután jönnek majd az interpellációk. A kérdezz-feleleket követően pedig többek között az új népszavazási törvény tervezetét tárgyalják meg a képviselők több mint négyórás időkeretben. Szintén szerdán általános vitát folytatnak a fideszes Gulyás Gergely törvényjavaslatáról is, amely rögzítené, hogy – a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában felsorolt – emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. A kormánypárt így vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

Ami az interpellációkat illeti: az első Steiner Pál (MSZP) lesz, aki „Pofonosztó szigor II.” címmel osztja majd ki a belügyminisztert. Őt a jobbikos Staudt Gábor követi, aki a nemzeti fejlesztési minisztertől érdeklődik arról, hogy „meddig tűri még az állam a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren uralkodó áldatlan állapotokat?”. A harmadik interpelláló egy fideszes képviselő lesz, aki saját belügyminiszterét kérdezi arról, hogy számíthat-e a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat a Belügyminisztérium támogatására Középtávú Közrendvédelmi Programjának megvalósításában. Előre borítékolhatjuk a választ, hogy igen és azt is, hogy a kormánypárti képviselő köszönettel el fogja fogadni a választ. Az LMP részéről Scheiring Gábor ostorozza majd a nemzetgazdasági tárca illetékesét az elbocsájtott dolgozók meg nem segítése miatt. A szocialista Harangozó Tamás a szolgálatba „visszakényszerített” nyugdíjasokról kérdezi majd újra a belügyi tárcát, Nyakó István pedig (MSZP) a gyermekeket érő diszkrimináció miatt emeli fel szavát. A jobbikos Korondi Miklós a magyar vasúthálózaton közlekedő veszélyes szerelvényekről érdeklődik majd, a szintén jobbikos Egyed Zsolt pedig a mezőgazdasági szaktanácsadás jobbítása érdekében fog lobbizni a vidékfejlesztési tárca kijelölt illetékesénél.