A Die Welt német konzervatív lap a Magyar keljfeljancsi című írásában azt írta, hogy a "politikai dinoszaurusz" Áder "zokszó nélkül" működött közre a Fidesz Orbán által "erőltetett" átalakulásában, amelynek során az egykori liberális erő "jobboldali populista" párt lett. Orbán "nagy körültekintéssel" választotta ki a "lojális segítőtársat" az államfői posztra – jegyezte meg a lap, hozzátéve, hogy Ádertől nem várható olyan "kínos baklövés”, mint elődjétől.

A Financial Times Deutschland című üzleti lap Egy barát, egy jó barát címmel közölt beszámolót. Pal Daniel Renyi írásában kiemelte: a magyar kormányfő egy "diákkori társát teszi meg államfőnek". Kifejtette: Áder "másmilyen, mint színtelen elődje, (...) egy önálló szellem, amit a (...) Fideszben nem sok mindenkiről lehet elmondani". Ugyanakkor az önállóság dacára feladata az lesz majd, hogy "hosszadalmas vizsgálat nélkül" aláírja a törvényeket, mint elődje. Renyi megjegyezte: az államfő kiválasztásáért a felelősséget a kormányzó párt, és mindenekelőtt Orbán viseli, aki "aligha engedhet meg magának még egy olyan tévedést, mint Schmitt esetében".

A Spiegel Online Orbán egy bizalmasát jelöli az elnöki tisztségre címmel számolt be Áder jelöléséről. A cikk szerint Áder "a miniszterelnök hűséges pártkatonájának számít", megválasztása pedig biztosra vehető.

A liberális osztrák Der Standard A csornai cowboy újra visszatérhet címmel közölt portrét Áder Jánosról. Szijjártó Péter szóvivő nem hagyott kétséget afelől, hogy az Áder Jánost horgonyszemélyiségnek nevező Orbán Viktor "mit vár az államfői hivatal horgonyát kezelő matróztól: azt, hogy megszilárdítja és megerősíti az új alkotmányos rendet" – írta Gregor Mayer. Schmitt Pálhoz képest Áder viszonylag nehézsúlyú: "valaki, aki nem csak aláírja, hanem maga is ír törvényeket" – fogalmazott a cikkíró. Felidézte, hogy Áder János feladata volt a választójogi rendszer átalakításának és az igazságszolgáltatási reformnak a kidolgozása. Mindkettő vitatott törvény – tette hozzá. Áder János pályafutásának állomásai között írt arról, hogy 2005 nyarán ellenzékből "vezényelte le" Sólyom László megválasztását. "A huszárvágás a nagy bajuszú politikai stratégának a csornai Charles Bronson jelzőt hozta" – jegyezte meg.

A Die Presse konzervatív osztrák napilap szerint Áder személyisége éppen ellentéte Orbánénak: száraz, visszafogott és merev jellemnek számít. Peter Bognar cikkíró szerint látszólag közönyös személyisége kezdettől kijelölte Áder János politikai pályáját. "Ahelyett, hogy százezrek előtt gyújtó hangú beszédeket tartana, hosszú időszakokon át Orbán háttérben, keményen dolgozó segítőjeként tüntette ki magát" – fogalmazott. A szerző kiemelte, hogy 1994-ben, amikor a Fidesz "egy megsemmisítő választási vereség után romokban hevert", nem utolsósorban Áder volt az, aki szervezőtehetségével a Fideszből ütőképes pártot formált.

A francia Le Monde című vezető liberális lap úgy vélte Áder János államfővé jelölésével kapcsolatban, hogy Orbán Viktor "kénytelen összezárni a jobboldal sorait, miután az IMF-hitel lehetősége távolodik". Az Európai Bizottság ugyanis nem ad zöld utat az IMF-nek, amíg Budapest alapjaiban nem módosítja az igazságügyi reformot. Joelle Stolz tudósító szerint a vita nem enyhül, hanem inkább bemerevedett. Áder kapcsán kiemelte, hogy az Orbán egyik hívének számító politikus az Országgyűlés elnöke, majd a Fidesz frakcióvezetője volt, de utóbb "vitába keveredett Orbánnal, aki 2006 őszén az utcai zavargások és a tüntetésekkel szembeni durva rendőri fellépés árán próbálta meg megbuktatni a szocialista kormányt. Amikor pedig 2009-ben a Fidesz vezetője a hatalomba való visszatérésre készült, Brüsszelbe távolította el Ádert". A Le Monde szerint a politikus azóta bizonyította lojalitását, fontos támogatókat szerzett az Európai Néppárton belül, amely a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok bírálatai ellenére szolidáris maradt Orbánnal.

A La Libre Belgique című belga lap szerint nem nagy meglepetés Áder jelölése az államfői posztra, hiszen a jelenlegi európai parlamenti képviselőt, a Fidesz egyik alapító tagját Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasai közé sorolják. Christine Dupré, a középtől némileg jobbra állónak tekintett lap közép-európai tudósítója emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az államfő korlátozott hatalommal rendelkezik. Úgy vélte, az új elnöknek arra kell majd összpontosítania, hogy visszaállítsa a tisztség Schmitt Pál idején csorbát szenvedett erkölcsi tekintélyét. Megemlítette azt is, hogy Orbán Viktor nem egy olyan típusú "bölcset" választott államfőnek, mint korábban Göncz Árpád vagy Sólyom László volt, akik "a maguk módján egyfajta nemzeti konszenzust testesítettek meg, és Magyarországról a nyugodtság képét közvetítették a külföldnek". Utalt a Magyarország és az EU közti "kényes" helyzetre, megemlítve, hogy "az országnak továbbra is szüksége van európai partnereinek támogatására, hogy adósságainak törlesztése érdekében hozzájusson egy 20 milliárd eurós hitelkerethez a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól".