'A brutális bűnözők úgysem olvassák az alkotmányt'
Alkotmánymódosítást kezdeményez a kormány a szólásszabadság korlátozására – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Hírszerző hírportálnak adott hétfői interjújában. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy az Európa Tanács azt állapította meg Magyarországról: túlzottan szabadjára engedte a véleménynyilvánítás szabadságát. "Nem lehet nem látni, hogy a szólásszabadság védelmének örvén mára mindennapossá lett egyes társadalmi csoportok megaláztatása." - fogalmazott a kormányfő.
MDF: ami nincs, azt nem véleményezzük
Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy reagált: e tárgyban az Alkotmánybíróság háromszori, a köztársasági elnök kétszeri korábbi döntése miatt körültekintő szabályozásra lesz szükség. Hozzátette azonban: mindaddig, amíg írásos, konkrét előterjesztést nem tesz le a tárca vagy a miniszterelnök, addig erről nem lehet véleményt formálni. "Ami nincs, ahhoz nem fűzünk véleményt" - jelentette ki.
A Fidesz szerint nem az alkotmány módosítására, hanem a büntetési tételek szigorítására van szükség ahhoz, hogy az állam garantálni tudja az emberek biztonságát - mondta a Fidesz frakcióigazgatója hétfőn az Országgyűlésben tartott sajtótájékoztatóján, Répássy Róbert.Az emberek biztonságának garantálása érdekében súlyosabb, elrettentésre alkalmas büntetésekre, gyorsabb bírósági eljárásokra és a rendőrség azonnali megerősítésére van szükség - közölte Répássy Róbert, majd hozzátette: a kormányfő javaslata "tipikus szocialista pótcselekvés".
A Fidesz kitart a "három csapás" mellett
Arra van szükség, hogy az Országgyűlés elfogadja a Fidesz által benyújtott "három csapás törvény" javaslatát, hiszen az állam csak ilyen módon tudná megvédeni polgárait a elmúlt időszakban tapasztalt brutális bűncselekményektől. A politikus úgy vélekedett, ha a kormány kész támogatni a Fidesznek a parlament előtt lévő javaslatát, akkor nagyot lépne abba az irányba, hogy ne fordulhassanak elő olyan brutális bűncselekmények, mint amilyenekről hallani lehet.
A Fidesz törvénytervezetét az amerikai "három dobás törvény" (three strikes law) alapján készítette el. A törvény az Egyesült Államokban a kilencvenes években terjedt el, lényege, hogy az eljáró bíróságok számára kötelező büntetési tétel és hosszabb börtönbüntetés kiszabását írja elő bizonyos visszaeső bűnözőkkel szemben. Kifejtette: a brutális cselekményeket elkövetők nem olvassák az alkotmányt, így ebből nem értenének, a súlyos büntetésből, a rendőrség eredményes munkájából és az elrettentésből viszont okulnának.
SZDSZ: ne szabjuk át az alkotmányt hirtelen felindulásból
Fodor Gábor azt mondta, az SZDSZ várja a miniszterelnök javaslatát, és ha a liberálisok elé kerül, akkor meg fogják vizsgálni. A szabad demokraták elnöke kijelentette, hogy pártja védi az alkotmányosságot és a magyar alkotmányt. A pártelnök nem hiszi, hogy az alkotmány "bármilyen szempontból alkalmas arra, hogy hirtelen felindulásból módosítsunk rajta, vagy akár jó szándékkal is eszközöljünk rajta módosításokat, amelyek a magyar alkotmányos rendet megbonthatják". Közölte, hogy az SZDSZ mindig ellen szokott állni a politikai indíttatású alkotmánymódosításoknak.
A kormányfő által bejelentett alkotmánymódosítás kapcsán Draskovics Tibor szintén hétfőn azt mondta: az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat.
Draskovics: már a jövő héten dönthetne a parlament
Az ötpárti tárgyalások már kedden megkezdődhetnek, és ha eredményre vezetnek, akár a jövő héten a parlament elé kerülhet a javaslat - mondta Draskovics Tibor.
Az igazságügyi miniszter hozzátette, hogy a javaslat kizárólag olyan elemeket emelne be az alkotmányba, amelyeket Magyarország korábban már nemzetközi egyezményekben kötelezettségként vállalt. A javaslat szerint tiltottá válna a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási gyűlölet keltése, amely megkülönböztetésre, ellenségeskedésre vagy erőszakra izgat. Ezzel egyértelművé válna, hogy az ilyen jellegű magatartás semmilyen alapvető jog gyakorlása során nem élvez alkotmányos védelmet.
Draskovics hangsúlyozta: az állam kötelezettsége, hogy biztosítsa a mindenfajta megkülönböztetéstől - különösen a faji-etnikai megkülönböztetéstől - mentes joggyakorlást. Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy ez az alkotmányos védelem az Alkotmánybíróság értelmezése folytán nem kellően biztosított.
