Olli Rehn a Vasárnapi Híreknek adott, a Reuters hírügynökség által előzetesen ismertetett interjújában leszögezte, hogy Magyarországnak folytatnia kell a pénzügyi konszolidációt és a költségvetési hiányt a túlzottdeficit-eljárás keretében a jövő évben a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell szorítania.

Túlzott deficit akkor áll fenn, ha egy Európai Uniós tagország nem teljesíti a maastrichti szerződésben a fenntartható ál­lamháztartási helyzetre vonatkozó követelményeket, és költségve­tési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság a 60 szá­zalékát. Ennek megfelelően a 2004-ben belépő tíz tagország közül több, köz­tük Magyarország is a csatlakozáskor automatikusan túlzottdeficit-eljárás alá került.

A finn biztos - aki korábban a bővítés felelőse volt - hangsúlyozta, hogy a költségvetési deficit növelése helyett Magyarországnak megbízható pénzügyi politikát kell folytatnia, ami tartós gazdasági növekedés szükséges előfeltétele. Rehn emlékeztetett arra, hogy miközben a legtöbb európai uniós tagállam a pénzügyi konszolidáció útjára lépett, Magyarország sem térhet le erről az útról.

Az interjúban az unió gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy a magyarországi helyzet semmi esetre sem hasonlítható a Görögországban történtekhez. Rehn utalt arra, hogy noha voltak bizonyos költségvetési "csúszások" a korábbi magyar szocialista kormány hivatali idejének utolsó heteiben, azok korlátozottak voltak, és nem veszélyeztetik a pénzügyi konszolidációt. E "csúszásokon" kívül a bizottság nem tud semmifajta "csontvázról a szekrényben" - jelentette ki a Reuters által ismertetett interjúszövegben Olli Rehn.